A normálisnál lassúbb növekedés
A 34 tagország márciusban rendelkezésre álló adatai alapján számított úgynevezett Composite Leading Indicator (CLI) mutató 99,6 pontra csökkent a februári 99,7 pontról. A 100 pont alatti érték a normálisnál lassúbb növekedést jelez.
A feltörekvő országok közül Kína mutatója a februárival megegyező, 98,3 pont volt márciusban, miközben Brazíliáé 98 pontról 98,3 pontra, Oroszországé pedig 98,4 pontról 98,6 pontra javult.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Vesztett a lendületéből a növekedés az Egyesült Államokban, és nem változott februárhoz képest Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban. Az olasz index ugyanakkor minimálisan gyengült.
Vita a Nemzetközi Energiaügynökség körül
Az OECD kormányzótanácsa áprilisban levélben javasolta a Nemzetközi Energiaügynökségnek, hogy szervezetileg váljon le az OECD-ről, miután hosszú évek óta nem fogadja el a szervezeti irányítást és a pénzügyi ellenőrzés szabályzatát, ráadásul külön utakon jár az együttműködésben Kínával. Az OECD kifogásolta, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség az idén tárgyalásokat kezdett Kínával egy pekingi központ létrehozásáról, de erről nem tájékoztatta előzetesen az OECD-t, amely – az IEA tudtával – maga is tárgyal Kínával egy pekingi iroda és központ létesítéséről.
A gazdasági fejlődés ösztönzésének és a világkereskedelem előmozdításának céljából 1961-ben létrehozott OECD Henry Kissinger amerikai külügyminiszter javaslatára 1974-ben alapította meg szakosított szervezetét, a Nemzetközi Energiaügynökséget, hogy segítse az iparilag fejlett országokat az arab embargó miatt kirobbant olajválság kezelésében.
Azóta azonban az energiapiacok jelentősen megváltoztak. A főleg a közel-keleti, afrikai és dél-amerikai olajkitermelő országok blokkja, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) már nem olyan erős, mint a 70-es években, és a nem IEA-tag Kína elvette a legnagyobb energiafelhasználó címét az Egyesült Államoktól, amely a palaolaj-forradalomnak köszönhetően nettó olajexportőrré vált.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az OECD-ről való leválás bonyolíthatja az IEA működésének finanszírozását és zavart okozhat irányításában. A 34 országból álló OECD nagyjából 2500 fős stábbal működik, míg a 29 államot – valamennyi OECD-tag – összefogó IEA munkáját 240 alkalmazott segíti. Autonóm státusa alapján a Nemzetközi Energiaügynökség kormányzó testületét – az évi 27 millió eurós költségvetésének négyötödét biztosító – tagállamok energiaügyi miniszterei alkotják.
Sem az OECD, sem az IEA nem kommentálta a Reuters értesülését. Az energiaügynökség szóvivője annyit mondott, hogy a két kormányközi szervezet különválásának kérdésében a tagállamok illetékesek dönteni.
Douglas Hengel volt amerikai diplomata, aki 2007 és 2010 között volt felelős az energiaügynökség és a Washington közötti kapcsolatokért, azt jósolta, hogy a tagállamok valószínűleg fenntartják az IEA jelenlegi státusát. „Vihar egy pohár vízben. Nem gondolom, hogy a tagállamok változtatni akarnak” – mondta Hengel.
