Ez nagyon fontos új fejlemény, hiszen eleddig a pénzvilág a talán még idén létrejövő AIIB-t olyan jelentős pénzügyi szervezetek riválisának tekintette, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank vagy az Ázsiai Fejlesztési Bank. A helyzet fordulni látszik abból a szempontból is, hogy a Világbank elnöke is úgy fogalmazott egy előadásában: mindent megtesznek azért, hogy sikeresen együttműködjenek AIIB-vel.

Közösen finanszírozott projekteket látnának szívesen

Maguk a hamarosan létrejövő új ázsiai fejlesztési bank elsőként jelentekezett alapítói, Kína mellett Brazília, Dél-afrikai Köztársaság, India és Oroszország is úgy vélekednek, éppen a Világbank lehet az egyik szervezet, amelyhez fűzhető jó viszony segíthet céljaik megvalósításában. Ezek között első a helyen a szegénység legyőzését és a feltörekvő országok fejlődésének segítését jelölték meg.

Az amerikai politika álláspontjának változásáról az USA külügyminisztere, John Kerry nyilatkozott pekingi látogatása során. Országa támogatásához azonban feltételeket is szabott. Elsősorban olyan projekteket látna szívesen Amerika, amelyeket a létrejövő Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank közösen finanszírozna a már meglévő pénzügyi szervezetekkel, olyanokkal például, mint a Világbank vagy az Ázsiai Fejlesztési Bank.

Az ázsiai bank ötlete tavaly született meg

Az amerikaiak talán nem minden alap nélkül tartanak attól, hogy Kína az új bankon keresztül jelentősen növeli befolyását. Ez közvetlenül érinti az Ázsiai Fejlesztési Bank hegemóniáját, amelyben az USA is tulajdonosként van jelen. Az amerikai álláspont megváltozásához nagyban hozzájárulhatott, hogy a fejlett országok közül a többi között Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is jelezte, hogy szívesen lenne az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank alapítói között. A kínai hírügynökség pedig arról számolt be, hogy Dél-Korea, Svájc és Luxemburg is mérlegeli, hogy beszállna az ügyletbe.

Az AIIB megalapításának ötletével tavaly ősszel hozakodott elő Kína. Az ázsiai állam azt hangoztatta, olyan pénzintézetre lenne szüksége a kontinensnek, amely jelentősen segíthetné az infrastrukturális beruházásokat, az utak építését, a telekommunikációs hálózatok  és más ágazatok fejlesztését.

Magyarország is részt kíván venni a munkában

Jóllehet március 31-én lejárt az határidő, amíg jelentkezni lehetett az AIIB alapítói közé, mégis úgy hírlik, hogy a további jelentkezőket is felveszik az alapítok közé. Időközben ugyanis az alapító tagok száma ötvenhétre duzzadt. A pénzintézet az alapítók szerint még az idén létre is jöhet. A bank alaptőkéje százmilliárd eurót tehet ki.

Magyarország szintén részt kíván venni a pénzintézet munkájában. A kormány már döntött a tagok közé felvételi kérelem benyújtásáról.