A közös értékeket jelképezi
Angela Merkel az RTL német televíziónak adott interjúban kiemelte, hogy Oroszország hiánya „természetesen egyfajta veszteség, de (tagságának felfüggesztése) szükséges volt, mert a Krím bekebelezésével és a Donyeck és Luhanszk körüli harcokkal azt kellett látnunk, hogy Oroszország megsérti mindazt, amit én a második világháború után kialakult európai békerendszernek nevezek”.
A G7 csoport soros elnökségét ellátó Németország kormányfője hozzátette, hogy a G7 formátum a közös értékeket, „a demokratikus társadalmi rendre” vonatkozó „közös felfogást” jelképezi, és ezért a Hetek „pontosan azt a csoportot alkotják, amelynek egy asztalnál kell ülnie”.
Változásra van szükség az orosz helyzetértékelésben
Arról, hogy Oroszország tagságát mikor állíthatják helyre, azt mondta, hogy „nem szeretnék spekulálni, hogy mi marad és mi változik”, hiszen „sokan azt mondták, hogy Németország megosztott marad, aztán mégis újraegyesültünk”. Ugyanakkor „vannak dolgok, amelyek sokáig tartanak”, és a G7 vagy G8 kérdés eldöntéséhez „Oroszország helyzetértékelésében van szükség változásra, amelyet azonban pillanatnyilag nem látok” – mondta Angela Merkel.
A G7 csoport a vezető ipari hatalmak informális fóruma, 1975 óta működik és 1998-ban alakult G8 csoporttá Oroszország csatlakozásával. Tavaly óta ismét hét országból áll, miután Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
Konkrét eredményekre törekednek
A Hetek – a soros elnök Németország mellett az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország – állam-, illetve kormányfői a bajorországi Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) tartanak kétnapos tanácskozást. Angela Merkel a programról az RTL-nek adott interjúban és a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban csütörtökön megjelent vendégkommentárjában egyaránt kiemelte, hogy szándéknyilatkozatokon túlmutató, konkrét eredményekre törekednek.
A G7-csúcs „sokkal több válságdiplomáciánál”, és a csoport együttműködése a „motorja lehet a hosszú távon élhető világért” folytatott erőfeszítéseknek – írta a kancellár a FAZ-ban, kifejtve, hogy a program az ENSZ két idei nagy konferenciája köré szerveződik. Az egyik az ENSZ formálódó új fejlesztési programjáról – az úgynevezett 2015 utáni menetrendről (post-2015 Agenda) – szól, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015-ig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel. A másik pedig a világszervezet decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról.
Éllovasnak kell lenniük
Az új fejlesztési célokkal kapcsolatban Merkel kiemelte, hogy meggyőződése szerint a Heteknek el kell kötelezni magukat amellett, hogy az éhezést és az úgynevezett abszolút szegénységet teljes mértékben fel kell számolni 2030-ig. A COP21 ügyével kapcsolatban hozzátette, hogy a Heteknek vállalniuk kell az „éllovas” szerepét az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakulása felé mutató folyamatban, és a fejlett ipari államoknak biztosítaniuk kell azt az évi 100 milliárd dollárt, amelyet a 2009-es koppenhágai klímakonferencián hozott döntés szerint 2020-tól a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének támogatására fordítanak.
Német kormányzati források csütörtökön azt mondták, hogy a tanácskozás még formálódó zárónyilatkozatában a tervek szerint szerepel majd egyebek között az, hogy a G7 csoport a szegénység visszaszorítása céljából kiáll a nők képzése és a gazdasági életben való részvételük erősítése, önálló vállalkozásaik pénzügyi támogatása mellett, és amellett, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem részeként állítsanak fel a fejlődő országok gazdálkodói számára egy biztosítási rendszert az időjárási kockázatok kezelésére.
