Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója idén júniusban, amikor javasolta a csatlakozást a Görögország megsegítését célzó programhoz, azt mondta, hogy az egy elvi megállapodási lehetőséget teremt az IMF-nek a részvételre, de a szervezet visszatartja pénzügyi alapjait addig, amíg Görögország európai hitelezői kötelezettséget nem vállalnak arra a támogatásra, amely szükséges az ország adósságszolgálatának fenntartásához.

Az eurócsoport pénzügyminiszterei és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) júniusban megállapodásra jutottak a görög adósságkezelő csomag következő részletéről, amely lehetővé teszi további 8,5 milliárd euró folyósítását Görögországnak.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A megállapodás azzal a feltétellel jött létre, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.

Az IMF csütörtöki közlése szerint az igazgatótanács újabb döntésére lesz majd szükség ahhoz, hogy a szervezet programja teljes mértékben hatályba lépjen. Lagarde közleményében hangsúlyozta: a program lélegzetvételnyi időt ad ahhoz, hogy mozgósítsák a támogatást a mélyebb strukturális reformokhoz, amire Görögországnak szüksége van az euróövezeten belül.

A görögök újra a kötvénypiac ajtaján kopogtatnak
A görög hitelválság rendszeresen visszatérő téma a pénzpiacokon, de a leginkább abban az összefüggésben, hogy a görög pénzügyi problémahalmaz mennyire veszélyes Európa pénzügyi stabilitására. De mostanra mintha kitisztult volna az ég Athén felett, és három évvel – meg egy segélycsomaggal – a legutóbbi kötvénypiaci próbálkozása után Görögország ismét arra készül, hogy új államkötvényeket bocsásson ki – közölte Michael Boye, a Saxo Bank elemzője.