A piaci várakozásoknak megfelelően 10 bázispontot vágott a jegybank, 2.6 százalékra csökkentve az alapkamatot. Az újabb csökkentés ugyan kisebb mértékű, mint a korábbi 15 bázispont, azonban a vágás azt üzeni, hogy az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése szerint a gyengébb forint, és az éledező belső fogyasztás ellenére továbbra sincs veszélyben az inflációs cél – írta a döntést követően kiadott kommentárjában Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.

Nem voltak elég meggyőzők az óvatosabb tanácstagok

Úgy tűnik, hogy a Monetáris Tanácson belül az óvatosabb tagok egyelőre nem győzték meg a Tanács többségét, annak ellenére, hogy a jegybank vezetése is jelezte az utóbbi hetekben, hogy a megváltozott globális környezet és az ukrán válság miatt a jegybanknak át kell értékelnie a helyzetet – jegyezte meg a szakértő.

Bebesy Dániel emlékeztetett arra, hogy a környező országokban már zajlik a helyzetátértékelés, Romániában a jegybank februárban közölte, hogy egyelőre befejezte a kamatcsökkentő ciklusát, és Lengyelországból is egyre megosztottabb a tanács a kilátásokat illetően. Ezek a változások az MNB mozgásterét is meghatározzák majd.

A kilátások szempontjából fontos lehet a Budapest Alapkezelő szakembere szerint, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED a legutóbbi ülését követően jelezte, hogy a korábbi várakozásokkal szemben lehet, hogy hamarabb, már 2015 első negyedévében elkezdi a kamatemelést. Az év második felében emelkedésnek induló hazai infláció, és a globális kamatszint emelkedése az év vége felé az MNB-t is szigorításra kényszerítheti.  A nyomás azonban csökkenhet a Magyar Jegybankon, ha az Európai Központi Bank a deflációs veszélyek miatt a fejlett piaci vezető jegybankoktól eltérően az év során újabb enyhítő lépések meghozatalára kényszerül.

Az év második felében már kamatemelés jöhet

Az orosz-ukrán konfliktus, a feltörekvő piaci kamatemelések, valamint a Fed eszközvásárlási programjának csökkentése (ami, ha ilyen ütemben folytatódik, akkor szeptember-október környékén véget érhet) immáron komoly kockázatként jelenik meg a magyar monetáris politika színterén – emelték ki az Equilor elemzői a bejelentés után, jelezve, hogy a piaci szereplők az év második felében már kamatemelést várnak itthon, ami egybevág az Equilor várakozásaival.

Az inflációs mutató alacsony szintje további lazítást is előirányozhatna, sőt a 3% alá bukó maginflációs mutató is arra utalhat, hogy a belső árlehúzó tényezőkkel és a külpiaci dezinflációs hatással akár hosszabb távon is számolnunk kell. Ennek ellenére az Equilornál úgy látják, hogy igencsak beszűkült a jegybank mozgástere. A ház szakértőinek véleménye szerint elképzelhető, hogy a tanács további jelentős vágásra már nem kerít sort, hanem hagyja a folyamatokat beérni.

2,5 százalék lehet a mélypont

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy az alapkamat csökkentését az infláció várható alakulása továbbra is támogatta. A nemzetközi környezet a legutóbbi napokban enyhült, azonban egyes feltörekvő piaci feszültségek, különösen az ukrán helyzet újra sérülékennyé tehetik a forintot, amelyet a jelenlegi alacsony kamatszint már kevésbé támogat.

Ezért különösen fontos, hogy az MNB hogyan ítéli meg a kamatpálya várható alakulását, lát-e mozgásteret további csökkentésre. További csökkentés esetén 2,50 százalék lehet a kamat minimuma, és huzamosabb ideig ezen a szinten maradhat, az év utolsó hónapjaitól ugyanakkor már emelésre, év végére 2,75 százalékos kamatra lehet számítani – írta.

Mérsékelt kockázatokat lát az MNB

Az Erste Bank elemzőit meglepte a lépés, szerintük ugyanis a kamattartásnak volt nagyobb esélye Balog Ádám legutóbbi nyilatkozata óta. Az MNBN alelnöke akkor jelezte, bár az inflációs folyamatok teret adnának további monetáris lazításhoz, de az ukrajnai helyzet és a piaci feszültségek miatt a tanácsnak át kell gondolnia a következő lépéseket.

Gabler Gergely, a bank vezető elemzője elmondta, a fenti döntés ugyan a korábbinál kisebb lazítást jelent, de a piac felé azt üzeni, hogy csak mérsékelt kockázatokat lát az MNB. Bár ennek a 10 bázispontnak a közgazdasági jelentősége csekély, a magyar alapkamat már így is jelentősen alulmúlja a legtöbb feltörekvő gazdaságét, ahol már jellemzően elkezdték emelni a kamatokat. Gabler Gergely szerint az MNB még egy 10 bázispontos kamatcsökkentés után áprilisban 2,5 százalékon zárhatja a monetáris lazítási ciklust.