Nem akarnak mellébeszélést
Pavlo Klimkin a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy hazája a csütörtökön kezdődő kétnapos rigai csúcson „konkrét ígéretet” szeretne az EU-tól, hogy lehetőséget kaphat a tagjelölti státusz elnyerésére és „alkalmas az uniós tagság jövőbeni megszerzésére”.
Ukrajna azt várja, hogy Rigában „elismerjék európai országként” – mondta a külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy sürgősen meg kell nyitni az „európai perspektívát”, mert az ukránok „szeretnék már látni a fényt az alagút végén”. A kívánság teljesülése „hihetetlen lökést adna a reformfolyamatnak” – mondta Pavlo Klimkin.
Vízummentességet is kérnek
Kijev a vízummentesség megadására is ígéretet vár a rigai csúcstalálkozótól, hogy az ukránok 2016-tól szabadon beutazhassanak az EU-ba. A vízummentesség „nem indítana migrációs hullámot az EU felé”, viszont megadná azt az érzést az ukrán állampolgároknak, hogy „Európához tartoznak” – hangsúlyozta Klimkin.
Tárgyalnának a szakadárokkal
Az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött keleti térségekről szólva elmondta, hogy a „terroristák” egyre újabb kiképzőtáborokat és logisztikai központokat építenek ki, továbbra is kapnak fegyvert és lőszert Oroszországból, és több ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna területén. A napokban elfogott és terrorizmussal gyanúsított két orosz katonáról azt mondta, hogy miután ukrán fogságba estek, „az oroszok megpróbálták meggyilkolni őket”.
Pavlo Klimkin szerint az ukrán fél maradéktalanul betartja a válság békés rendezéséről szóló minszki megállapodásokat, de a szakadárok miatt a Donyec-medence számos részén az erőszak elszabadulásával fenyegető helyzet alakult ki, és a szakadárok támadásra készülnek Mariupolnál, az Oroszország által bekebelezett Krím-félsziget közelsége miatt stratégiai jelentőségű kikötővárosnál. „Azzal számolunk, hogy bármikor elindulhat a támadás, de az ukrán alakulatok felkészültek erre” – mondta az ukrán külügyminiszter.
A keleti partnerségről
Az EU 2009-ben indította el a keleti partnerség kezdeményezést, azzal a céllal, hogy támogassa az érintett országok – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova és a három dél-kaukázusi állam, Azerbajdzsán, Grúzia és Örményország – politikai, szociális és gazdasági reformtörekvéseit.
Az EU soros elnöksége, Lettország fővárosában csütörtök este kezdődő találkozó a negyedik keleti partnerségi csúcs. Az értekezleten elsősorban az ukrajnai helyzetről és az EU, Ukrajna és Oroszország egymáshoz való viszonyáról lesz szó.
Merkel óvatosan fogalmazott
Angela Merkel német kancellár csütörtökön a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében kiemelte, hogy a német álláspont szerint a keleti partnerségi program nem a bővítési politika eszköze, és nem irányul senki ellen, „különösen nem Oroszország ellen”.
Ugyanakkor senkinek nincs joga megakadályozni bármely országot abban, hogy közeledjék az EU-hoz – hangsúlyozta a kancellár, ismételten elítélve a Krím félsziget „nemzetközi jogot sértő” orosz bekebelezését és Ukrajna keleti térségének destabilizálását.
Gázszállítási együttműködés születik
Regionális gázszállítási együttműködésről állapodott meg négy állam, Magyarország, Románia, Bulgária és Szlovákia – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Közlése szerint még a nap folyamán aláírja a négy külügyminiszter Rigában azt a megállapodást, amely szerint összekötik és kétirányúsítják gázvezeték-rendszereiket. Ezzel mind a négy ország energiabiztonságát jelentős mértékben növelik.
Oroszország valóban beavatkozik katonailag
Erről az európai szervezet megfigyelői számoltak be legfrissebb jelentésükben, miután felkeresték a kijevi katonai kórházban a két orosz katonát. Az ukrán sajtóban csütörtökön ismertetett jelentés szerint a katonák nekik is megerősítették, hogy valóban az orosz fegyveres erőkben szolgálnak, Ukrajnában felderítői feladatokat láttak el.
A megfigyelők hangsúlyozták, hogy a két orosz katonával ukrán hatósági személyek jelenléte nélkül beszélgethettek. A katonák a megfigyelőknek elmondták, hogy fogságba esésük pillanatában „volt náluk fegyver, de nem volt parancsuk támadásra”. Egyikük azt is közölte, hogy oroszországi katonai egysége küldte őt Ukrajnába. Három hónap múlva váltották volna le.
A jelentés alapján mindketten elismerték, hogy már korábban is jártak „katonai küldetéssel” Ukrajnában. Közben viszont egyikük folyamatosan azt hajtogatta, hogy orosz csapatok „nem vesznek részt harci cselekményekben Ukrajnában” – jegyezték meg a megfigyelők.
Az oroszok még nem keresték őket
Markijan Lubkivszkij, az SZBU vezetőjének tanácsadója eközben arról adott tájékoztatást, hogy Moszkva külképviseletéről a konzul még mindig nem kereste fel a védelmi minisztérium kijevi katonai kórházában fekvő, sebesült orosz katonákat.
