Kiválóan szervezett, termékeny műhelyében mások mellett olyan tehetséges festők fordultak meg, mint Giulio Romano, Perino del Vaga, Polidoro da Caravaggio és Giovanni da Udine. A festő irányítása alatt az egyre szaporodó megbízások kivitelezését a műhelytagok végezték, majd ők fejezték be a mesterük korai halálakor félbe maradt munkákat is. A kiállítás Raffaello hat budapesti rajzát helyezi a középpontba: egy korai tanulmányt az első perugiai oltárképéhez, a Mária koronázásához, a festő firenzei tartózkodása alatt készült akttanulmányt egy szent alakjához, egy egyedülálló előrajzot Marcantonio Raimondi rézmetszetéhez, A betlehemi gyermekgyilkossághoz, az érett reneszánsz egyik mesterművét, az ezüstvesszővel megrajzolt Vénuszt, egy kompozícióvázlatot a vatikáni pápai lakosztály Disputa freskójához, és a Sala di Costantinóhoz kapcsolódó Angyalfejet. A Szépművészeti Múzeum Raffaello sajátkezű rajzai mellett tanítványai számos művét őrzi: legközvetlenebb munkatársától, Giulio Romanótól tíz rajz, Perino del Vagától tizenöt, Polidoro da Caravaggiótól pedig három található a gyűjteményben. Különlegesnek számít továbbá Tommaso Vincidornak a Medici-kárpitokhoz készült, puttók játékait ábrázoló öt lapos rajzsorozata. A Raffaello köréből származó, a Laokoón-szoborcsoportot közvetlenül a megtalálása után ábrázoló rajz az antik mű reneszánsz kori történetének legkorábbi ránk maradt dokumentuma.

Az antik művek mellett a fiatal római művészek Raffaello alkotásait is előszeretettel másolták. Vázlataik Itália-szerte hamar ismertté tették a mester formakincsét. Parmigianino az új festőgeneráció legérdekesebb egyénisége, az olasz manierizmus egyik legeredetibb alkotója volt, akinek számos vázlata Raffaello kompozícióit tükrözi. A velencei Giovanni Battista Francónak is a mester művészete volt a fő inspirációs forrása, aki a 16. század közepén jelentős szerepet játszott a római művészet észak-itáliai elterjesztésében.

Raffaello az elsők között ismerte fel, hogy a sokszorosított grafika segítségével kompozícióit széles körben népszerűsítheti. Az 1510-es évek elején a korszak legkiválóbb rézmetszőjével, a bolognai származású Marcantonio Raimondival hozott létre virágzó metszetkiadó vállalkozást. Raffaello korábbi segédje, Baviero de’ Carocci kinevezése a festő kompozícióit megörökítő metszetek kiadásának felügyeletére hosszú időre meghatározta a római metszetpiacot. Marcantonio művei mellett Jacopo Caraglio, Agostino Veneziano és Marco Dente rézmetszetei, illetve Ugo da Carpi színes fametszetei illusztrálják Raffaello meghatározó szerepét. A kiállításon szereplő hatvan alkotás Raffaello művészetének a következő évtizedek itáliai mestereire gyakorolt hatását is jól szemlélteti. A rajzok és metszetek mellett, szabad szemmel is jól kivehető alárajzolása miatt, Raffaello híres Esterházy Madonnája is helyet kapott, így a festmény első alkalommal került a rajzok kontextusába. A kiállítás bemutatja a festmény újonnan elvégzett technikai vizsgálatait is. A Raffaello-rajzokról első alkalommal készültek infravörös- és ultraviola-felvételek, melyek lehetővé tették technikájuk és állapotuk részletes tanulmányozását is. A technikai vizsgálatok eredményei a kiállítást kísérő kötetben kerülnek elsőként publikálásra.

A Raffaello kiállítás a Szépművészeti Múzeumban március 30-ig tekinthető meg.