Észrevételeit akkor tette, amikor az amerikai Federal Reserve és a Bank of England szigorítási ciklusa fokozza az EKB-ra nehezedő nyomást, hogy kövesse példáját. „A monetáris politikára nehezedő nyomások között konfliktus van” – mondta Olli Rehn, a Finn Bank elnöke és az EKB Kormányzótanácsának tagja pénteken a CNBC műsorvezetőjének, Silvia Amarónak.  „El kell kerülnünk a második körös hatásokat. Ezért véleményem szerint viszonylag gyorsan a nullához kell közelítenünk, és folytatnunk kell a monetáris politika fokozatos normalizálásának folyamatát, ahogyan eddig is tettük” – folytatta. „Természetesen mindezt azzal a feltétellel, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nem eszkalálódik és fokozódik jelentősen, ami kisiklathatná az összes előrejelzést és a gazdasági fellendülést”. A világ számos központi bankjához hasonlóan az EKB is igyekszik átvezetni az euróövezet gazdaságát az inflációs hullámzáson, amelyet Oroszország Ukrajnában indított indokolatlan támadása súlyosbított.

Konstruktív és intenzív megbeszélések

Az amerikai jegybank szerdán 0,75% és 1% közötti célkamatláb-sávba emelte irányadó kamatlábát. Ez volt a Fed két évtized óta a legnagyobb kamatemelése, és az eddigi legagresszívabb lépés a 40 éve magas infláció elleni küzdelemben. Röviddel ezután a Bank of England 13 éve a legmagasabb szintre emelte a kamatlábakat. A bank egyúttal a recesszió lehetőségére is figyelmeztetett, és közölte, hogy az Egyesült Királyságban az infláció hamarosan elérheti a 10%-ot. Az euróövezetben az infláció áprilisban 7,5%-ra emelkedett, ami majdnem négyszerese az EKB célszintjének, ami kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az EKB hogyan fog reagálni. A központi bank következő ülése június 9-én lesz, egy másik ülést pedig július 21-re terveznek.

A múlt hónapban Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke megpróbálta megnyugtatni a törvényhozókat az emelkedő árak miatt, mondván, hogy az euróövezet közel van az inflációs csúcs eléréséhez. A központi bank úgy látja, hogy az év második felében az árnyomás mérséklődik, bár az energiaköltségek várhatóan viszonylag magasan tartják az inflációt. Az EKB utoljára 2011-ben emelt kamatot, és közel egy évtizede negatív tartományban tartja a betéti rendelkezésre állás irányadó kamatlábát, amely jelenleg -0,5%-on áll.

Arra a kérdésre, hogy szerinte lehetséges lesz-e, hogy az EKB tagjai meggyőzzék a lemondóbb kollégákat, hogy júliusban jóváhagyják a kamatemelést, Rehn így válaszolt: „Mindig nagyon konstruktív és intenzív megbeszéléseket folytatunk a beérkező adatok alapján, majd elemezzük, hogy mi a legjobb lépés. Ezek a tanácskozások általában egységes, konszenzusos döntésekhez vezetnek, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian mindent megteszünk annak érdekében, hogy júniusban, júliusban – és még azután is – ilyen egyetemes konszenzusos döntés szülessen” – mondta Rehn.

Finnország a NATO-tagság felé halad

Finnország és Svédország egyaránt vizsgálja a NATO-hoz való csatlakozás lehetőségét az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán. A két északi ország vezetője korábban arra figyelmeztetett, hogy Európa biztonsági helyzete „teljesen megváltozott” a február 24-i orosz invázió óta. Mindkét országtól ebben a hónapban várható döntés arról, hogy kérik-e a NATO-csatlakozást. „A kritikus tényező itt természetesen Oroszország és vezetésének agresszív és kiszámíthatatlan viselkedése, valamint az ukrajnai háborúja. De ugyanakkor ott van az a tágabb értelemben vett kérdés is, hogy Oroszország ismét befolyási szférákat akar létrehozni Európában, és ez nem tartozik a 21. századi Európához” – mondta Rehn. „Tehát ezek azok az okok, amelyek miatt a finnek és azt hiszem, egyre inkább a svédek is a védelmi jellegű igazodás, azaz a NATO-tagság mellett vannak” – folytatta. „Feltételezésem szerint az ország vezetése és a parlament a NATO-tagság irányába mozdul el”.

Forrás: https://www.cnbc.com/2022/05/06/finlands-rehn-ecb-member-pushes-for-quick-move-to-raise-rates.html