Egy évvel ezelőtt a szakma az egészségügyi és a nyugdíjbiztosítást látta a díjbevétel-növekedés két területének. Ez ugyan nem valósult meg, de ma sincs más lehetőség – mondta Pandurics Anett, a Mabisz elnöke a portfolio.hu gazdasági portál által szervezett biztosítási konferencián, csütörtökön Budapesten.
A gyógyszeripar, valamint az egészségügyi technológia fejlődése annyira megnöveli a gyógyítás költségeit, hogy azt az állami egészségbiztosítás nem tudja fedezni, így kinyílik a kapu az üzleti egészségbiztosítás előtt – vélte előadásában Dietz Miklós, a McKinsey & Company partnere, a társaság globális kutatóközpontjának igazgatója.
Jelenleg az egész világra jellemző, hogy a biztosítók profitja kisebb az általuk működtetett tőke költségénél. Csak a teljes szektor gyökeres átalakításával érhető el eredmény – mondta a szakember.
Kifejtette: az életbiztosítások – ügynökhálózaton keresztüli – értékesítése túl drága. Olcsóbban értékesíthető, új termékekre van szükség. A nem élet jellegű biztosításokba viszont bele van kódolva a növekedés, miután a technikai fejlődés egyre újabb kockázatokat hoz magával, és ezek egy része kifejezetten üzleti jellegű. Példaként említette a vulkánkitörést, amely nem tett kárt a légitársaságok eszközeiben, viszont visszavetette a bevételüket. Hasonló kockázat egy új üzlet megnyitása, amely vagy hozza vagy nem a várt forgalmat.
Az egészségbiztosítást egyre inkább külön kezelik a szakértők a nem életbiztosításokon belül. A speciális jelleget a nagy növekedési potenciál adja – jelezte Dietz Miklós. Példaként hozta fel a nanotechnológiát, amellyel személyre szabottan kezelhető a rákbetegség, viszont nagyon drága, amit az állami biztosító nem tud finanszírozni.
A kitörési pontok között sorolta fel a szakértő a kockázatok testre szabását, és az értékesítési csatornák átalakítását, például az okostelefon használatát. Fontosak a helyi megoldások, amelyeket az alulbiztosított közép-kelet-európai országok biztosítóinak kell kitalálniuk – tette hozzá Dietz Miklós.
Pandurics Anett a magyar biztosítási piac adatait ismertetve kiemelte, hogy a 2011-es 17 milliárd forint után tavaly 18 milliárd forint adózott nyereséget értek el a biztosítók, de a nyereség nagy eltérésekkel oszlik meg a cégek között.
A mai adatok szerint 31 biztosító részvénytársaság, 17 fióktelep és 24 egyesület tevékenykedik a magyar biztosítási piacon. A magyarországi székhelyű biztosítók viszont csak 7 fióktelepet létesítettek külföldön.
