Bár az utóbbi hónapok globális ipari termelési adatai a világgazdaság lassulására utalnak, a kínai import áprilisban váratlanul megugrott. Az importadatok szerint ugyanis megnőtt a távol-keleti birodalom étvágya az árupiaci termékek iránt – a vasérctől a nyersolajig. Ez egészséges belföldi keresletre utalhatna, s tompíthatná a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmakat.

Ám a kínai importszámla utóbbi évekbeli növekedése inkább az aranybehozatalnak tudható be, mintsem a tőkebeáramlásnak, ez fújja fel mesterségesen a teljes importot. Hiszen az aranyat – eltérően a többi árupiaci terméktől – alapvetően befektetési célokból veszik, így azzal nem lehet a reálgazdasági aktivitást lemérni. A kínai statisztikák nem a befektetés soron, hanem a nyersanyag import soron tartják nyilván az aranybehozatalt. Márpedig Kína utóbbi egy évi 37 százalékos import-növekedése alapvetően az aranybehozatalnak tudható be. Ez 30 milliárdot tett ki az ország 82 milliárd dolláros behozatali többletéből (lásd táblázatunkat). Más megközelítésben: a kínai importnövekedés több mint egyharmada a magánszemélyek aranykeresletéből és nem a növekvő belföldi keresletből fakad. Kínai háziasszonyok 300 tonna aranyat vettek az utóbbi három hétben, összességében 16 milliárd dollár értékben. Ez ellentmond azoknak az elemzői következtetéseknek, miszerint a növekvő import az egészséges ipar vagy a szaporodó infrastrukturális és ingatlanbefektetések jele.

Az importnövekedés nagy része a megugró aranybehozatalnak köszönhető