Horváth Miklós szerint a vállalati képviseleti rendszerek és a helyi viszonyokat ismerő üzletkötők hozzájárulhatnának a magyar vállalkozások külföldi sikeréhez, támogatásukra ezért állami kedvezményeket és támogatásokat szorgalmazott.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Megnyílna a világ, ha külföldi piacra lépnének
Fontos választóvonalnak nevezte a külpiaci tevékenységet egy vállalkozás életében, hiszen a külföldön is sikeres cégeknek nem kell a belföldi piac korlátaival számolniuk, az erősebb verseny mellett jóval nagyobb lehetőségekhez jutnak, értékük és hitelképességük erősödik.
A magyar vállalkozások 90 százaléka ennek ellenére nem tervezi, hogy kilépjen külföldre, miközben a közepes méretű cégek alkalmasak lehetnek erre – tette hozzá.
Horváth Miklós hangsúlyozta, Magyarország függősége a külföldi cégektől csak akkor csökkenhet, ha erősödő magyar vállalatok veszik át a helyüket. Ilyen kezdeményezésekre már van példa és az is örvendetes, hogy a kormány külgazdasági stratégiát alkotott – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy az állam a külkereskedelemben, egy piacgazdaságban, legfeljebb az államközi szerződésekre szorítkozhat, ezen túl nem vállalhat szerepet. Javasolta egyúttal a tárcaközi koordináció kiépítését a kormánynak, mivel a külgazdaság a külügy mellett más minisztériumok feladatkörében is szerepel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Egyre nehezebb a munkaerőpiac bővítése
A rendezvényen Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a munkaerőpiac bővítése egyre nehezebb, ezért a következő években a termelékenység javítását tartotta fontosnak a termelékenység fenntartása érdekében.
Előrejelzése szerint a 4 százalék feletti gazdasági bővülés nem lehet folyamatos, de a következő évek átlagában elérhető. A közgazdász szerint a magyar gazdaság korszakhatárhoz érkezett, mivel a következő években újfajta gazdasági folyamatok és jelentős béremelések várhatók.
Elképzelhetőnek tartja, hogy sok vállalkozás nem tudja az emelkedő bérköltségeket előteremteni, de a kedvezőbb előrejelzés alapján az emelkedő bérszint és a termelékenység egyensúlyközeli állapotát valószínűsítette a következő évekre. A munkaerőszükségletet a vállalkozások egyre inkább beruházásokkal fogják kiváltani – tette hozzá.
Palócz Éva megjegyezte, hogy a magyar gazdaságot tévedés összeszerelő üzemként jellemezni, hiszen a feldolgozóipar nem is lehet más, mint összeszerelési folyamat.
Nagy kihívásokat rejt az innováció
Nagyobb kihívásnak nevezte, hogy a legnagyobb hozzáadott érték nem a termelésben, hanem az innovációban van, ezt pedig a cégek ritkán viszik külföldre. Magyarországnak ezért is kell tudásalapú társadalmat építenie, ami az oktatás és a képzés szerepének erősödését hozhatja – tette hozzá.
Pana Petra külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár közölte, hogy az új kormányzati ciklusban a külügyi tárcán belül erősödni fog a külgazdaság szerepe, a minisztérium pedig továbbra is támogatja a Magyarországra érkező beruházásokat és a magyar cégek exporttevékenységét.
Hozzátette, hogy a legnagyobb befektetők között egyre nagyobb arányban jelennek meg belföldi vállalkozók.
Elmondta azt is, hogy a sikeres külpiaci terjeszkedésre nincs általános szabály, minden ágazatnak más eszközökre és másfajta segítségre van szüksége.
