Alig 24 órával a részleges tűzszünet bejelentése után máris dróntámadásokról és kölcsönös vádaskodásról szólnak a hírek az orosz–ukrán fronton. Miközben Moszkva és Kijev egymást hibáztatja a megállapodás megsértéséért, az Egyesült Államok által közvetített létesítménylista is újabb ellentmondásokat szült. Trump nehéz döntés előtt áll?

Zűrzavar a részleges tűzszünet körül – egymásra mutogat Kijev és Moszkva

Alig 24 órával a Fekete-tengerre és energetikai létesítményekre vonatkozó részleges tűzszünet bejelentése után máris ellentmondásokkal és újabb támadásokkal teli a helyzet. Bár a felek papíron megállapodtak, a gyakorlatban továbbra is folytatódnak a csapások – és mindenki a másik felet hibáztatja – számolt be a Reuters a jelenlegi helyzetről.

Csúcstalálkozó után újabb támadások – hová lett a tűzszünet?

A háromnapos orosz–amerikai–ukrán tárgyalássorozat célja egy részleges tűzszünet létrehozása volt, különösen a Fekete-tengeren és az energetikai infrastruktúrák védelmében. A bejelentést azonban alig néhány órával később újabb dróntámadások követték, mindkét fél beszámolt légicsapásokról és semlegesített célpontokról a „védett” térségekben.

A hivatalos közlemények szerint mind Oroszország, mind Ukrajna megsértette a megállapodást – legalábbis a másik fél szerint.

Oroszország: mi betartjuk, Kijev nem képes rá

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: az orosz elnöki parancs továbbra is érvényben van, amely megtiltja az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokat, és az orosz hadsereg ezt végrehajtja. Ugyanakkor szerinte Ukrajna nem hajlandó betartani a megállapodás rá eső részét, és „képtelen a megállapodásra”.

A Kreml azzal vádolja Kijevet, hogy több dróntámadást is végrehajtott orosz energetikai célpontok ellen a tűzszünet bejelentése után.

Ukrajna: Oroszország nem azt a listát támadja, amiben megállapodtunk

Az ukrán fél szerint épp Moszkva az, amely megsérti az egyezséget. Kijev azt állítja, hogy megegyezett az Egyesült Államokkal azon létesítmények listájáról, amelyeket a tűzszünet értelmében nem lehetne támadni. Ez a lista kiterjed:

• a villamosenergia-, olaj- és gázszektorra,
• a nukleáris létesítményekre,
• valamint a széniparra és energiatechnológiára.

Az ukrán álláspont szerint Oroszország más listát követ, amely nem tartalmazza például az ukrán olaj- és gázkitermelő infrastruktúrát – ezek az utóbbi időszakban rendszeres célpontjai voltak az orosz dróntámadásoknak.

Az USA listához tartja magát? Trump nehéz döntés előtt

Az Egyesült Államok a hírek szerint kulcsszerepet játszott a tűzszüneti lista összeállításában, és mind Ukrajna, mind Oroszország külön-külön egyeztetett Washingtonnal. A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai fél eddig nem cáfolta az oroszok által közölt alternatív listát sem.

Donald Trump amerikai elnök tehát komoly diplomáciai kihívás előtt áll: úgy kellene elősegítenie a tűzszünet működését, hogy közben a felek teljesen eltérően értelmezik a megállapodás tartalmát.

A „részleges tűzszünet” sorsa kérdéses

Bár papíron életbe lépett a tűzszünet, a valóságban tovább folynak a csapások, és nincs közös értelmezés a célpontokat illetően. Egyelőre úgy tűnik, a megállapodás inkább politikai üzenet, mint gyakorlati eredmény, és egyre nő a veszélye annak, hogy az eredeti cél – a civil energetikai infrastruktúra védelme – nem valósul meg.

Címlapkép forrása: Unsplash