Németország a hidrogénmeghajtást favorizálja
A projekt megvalósíthatósági tanulmánya a következő hónapokban készül el a miniszter tájékoztatása szerint. A projekt irányítására “háromjegyű milliós” beruházási összeggel létesítenek ITZ innovációs és technológiai központot (Innovations- und Technologiezentrum Wasserstofftechnologie), amelynek helyszínére a kiválasztás utolsó körében három pályázó esélyes: a szászországi Chemnitz, a bajorországi Pfeffenhausen és Duisburg Észak-Rajna-Vesztfáliában. Chemnitzben jelenleg a járműtechnológiában alkalmazható üzemanyagcellák fejlesztése van folyamatban, Pfefferhausenben a hidrogén-cseppfolyósító technológiai fejlesztésen van a kutatási hangsúly, Duisburgban pedig az üzemanyagcellás meghajtási láncok fejlesztését végzik közúti és kötöttpályás, valamint vízi és légiközlekedési alkalmazási területekhez. Összesen 15 pályázat érkezett az ITZ központ létesítésére. Scheuer megerősítette ugyanakkor, hogy nem kizárólag az akkumulátor hajtásos elektromos autókban látja a jövő közlekedési eszközét, hanem a hidrogénüzemű üzemanyagcellás, valamint a szintetikus üzemanyaggal hajtott belsőégésű motoros járművekben is. A minisztériumnak 1,6 milliárd eurós keret áll a rendelkezésére a hidrogénhajtású technológiai fejlesztések finanszírozására – mondta. A fejlesztés magas költségeit ért kritikákról szólva a miniszter megjegyezte, hogy a hidrogénhajtás fejlesztése nem “hab a tortán” az energiapolitikai váltásban, hanem sokkal inkább alapkutatásnak tekintendő. Idézte egyúttal a kormány gazdasági tanácsadói körét alkotó “Bölcsek” tanácsa egyik tagját, Veronika Grimm professzort is, aki szintén fontosnak tartja többféle lehetséges technológia egyidejű fejlesztését. Az akkumulátoros és az üzemanyagcellás meghajtás ugyanis nem vagy-vagy viszonyban van egymással, és amelyik jelenleg kevésbé hatékonynak tűnik annak a jövőben más téren lehetnek előnyei – mondta. Az autóipar már hosszabb ideje foglalkozik az üzemanyagcellás fejlesztésekkel, és újabban már az árammal vízből és szén-dioxidból előállított szintetikus üzemanyagok fejlesztésével is. A szintetikus üzemanyagokat természetesen ökológiai megfontolásból megújuló forrásból származó elektromos árammal állítanák elő. A szintetikus üzemanyagok így lehetővé tennék a belsőégésű motorok további használatát fosszilis energiahordozók nélkül. Ami nem lényegtelen szempont már csak azért sem, mert Németországban sok ezer munkahely függ a belsőégésű motorok ipari hátterétől. Jens Hilgenberg, a német BUND környezetvédelmi szervezet közlekedéspolitikai vezetője “kizártnak” tartja, hogy a hidrogénhajtás a személygépkocsi forgalomban hatékony felhasználásra kerülhessen. Szerinte erre csak a vasúti teherforgalomban és a hajóforgalom egy részénél lesz majd lehetőség. |