Az Európai Bizottság a közelmúltban elfogadta annak a 2019/2144 számú rendeletmódosításnak a szövegét és mellékleteit, amely szerint az említett határidőtől csak olyan új tervezésű személyautó és teherautó hozható forgalomba a közösség országaiban, amely rendelkezik intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszerrel. A következő lépcsőfok két év múlva várható, így előbb-utóbb minden uniós gépjárművezetőnek hozzá kell szoknia ehhez az új biztonságtechnikai eszközhöz – hívja fel a figyelmet az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.  

Jövő év július 6-tól kizárólag olyan új tervezésű autó és teherképkocsi hozható forgalomba az Európai Unió területén, amelyet a gyártó felszerelt egy új biztonságtechnikai eszközzel, intelligens sebességszabályozó (ISA) rendszerrel. Az Európai Bizottság a nyár közepén, alig néhány hete – a véleményezési időszak lezárulta után – fogadta el a rendeletmódosítás szövegét és annak mellékleteit. A tervezet szerint 2024. július 7-től lép életbe az intézkedés második lépcsője. Onnantól kezdve ugyanis már nem csak a legújabb konstrukciókat, hanem minden olyan gépjárművet fel kell szerelni az említett eszközzel, amelyet e határidő után hoznak forgalomba.   

„Az indoklás szerint az új technológiával az Unió döntéshozói a gyorshajtásos balesetek számát szeretnék csökkenteni. Kérdés azonban, hogy ezt milyen megoldással érik majd el. A most elfogadott dokumentumok ugyanis több lehetőséget is említenek. Elképzelhető, hogy a gázpedálon finom ellenerőt érzékel majd a sofőr, vagy a motorvezérlés csökkentheti a teljesítményt, de akár a gázpedál rezgése is jelezheti a gyorshajtást, felvillanó fényjelzések mellett. Fontos azonban kiemelni, hogy a jelzőrendszerek nem mindegyike alkalmazható minden egyes gépjárműben, mivel annak felhasználása nagyban függ a motortól, vagy a gépjármű-meghajtás típusától (pl. hibrid). Minden megoldásban közös azonban, hogy ezeket a sofőr felülbírálhatja. Annyi bizonyos, hogy idővel minden gépjárművezetőnek hozzá kell szoknia az új biztonságtechnikai eszközhöz” – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Nyitrai Tibor.  

A Bizottság előtt lévő anyag kitér arra is, miért látja indokoltnak az eszköz általános bevezetését a tagországokban. Az Európai Unió közútjain 2019-ben közel 23 000 halálos baleset történt. Becslések szerint az összes baleset 10-15 százaléka és a halálos balesetek 30 százaléka gyorshajtás vagy nem megfelelő sebességgel történő vezetés közvetlen következménye. A szabályozni kívánt probléma tehát valóban komoly veszélyforrás az utakon. Úgy vélik, a vezetőket a túlzott menetsebességre figyelmeztető műszaki megoldás visszafoghatja, így jelentős hatással lehet a balesetek kimenetelére és a sérülések mértékének csökkentésére. 

Innentől kezdve – két hónapon keresztül – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak van még joga a rendeletmódosítást kifogásolni vagy visszautasítani. Ha ez nem történik meg, akkor jövőre tényleg bekerülnek a gyorshajtás elleni rendszerek autóinkba.