Országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, legjelentősebb a terméskiesés a kukoricánál, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is, a várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli helyzettel a kormány is foglalkozik szerdai ülésén. 

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz már most kétszer annyi kárbejelentés érkezett a termelőktől, mint tavaly egész évben – mondta Kiss Zoltán, a hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A megyében a kukoricatermés sínyli meg legjobban a szárazságot, a termőterületek csaknem felén ezt a növényt termesztik.

Móra Tibor, a nádudvari Nagisz Növény Kft. ügyvezető igazgatója ismertette: a tavalyi hektáronkénti 8,3 tonnás átlagtermés után az idén 4-5 tonnával számolnak. Hasonló kiesést várnak szójából is: a tavalyi hektáronkénti 3 tonnának várhatóan a felét tudják betakarítani.

Bács-Kiskun megyében a homokhátsági területeken egyes növényekből 30-60 százalék közötti terméskiesés is várható – közölte Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója.

A napraforgó alsó leveleinek felszáradása már megkezdődött, ezzel csökken az asszimilációs felület. A felmérések szerint a kár elérheti a 35-50 százalékot. A szőlőszemek a hosszan tartó szárazság miatt apadnak, a várható lékihozatal 20 százalékkal csökkenhet.

Azokban a gyümölcsösökben, amelyeket nem tudnak öntözni, az idő előtti levélhullás hátráltatja a fák téli felkészülését, és ronthatja a jövő évi termőképességet. A szárazság okozta terméskiesés eléri a 30-40 százalékot. Az almánál a nagy forróság kényszerérést okoz, a fedőszín nem tud kialakulni, a kalcium beépülése sem teljes, ami tárolási problémákhoz vezet.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 110 ezer hektáron termesztett kukorica terméskiesése mintegy 330 ezer tonna – tájékoztatta Gutyán Tamás, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezető falugazdásza az MTI-t. A mintegy 51 ezer hektáron termő napraforgónál 51 ezer tonna, az 1.600 hektáron termő burgonyánál pedig 3.200 tonnás veszteségre számítanak. A szárazság a gyümölcsösökre is kedvezőtlen hatással volt: megkezdődött az alma hullása, a gyümölcsök kisebbek, méretben átlagosan 15-20 milliméteres elmaradás tapasztalható.

A megtermett mennyiség elég lesz az élelmiszerellátáshoz, csak az export csökken – tette hozzá.

Zala megyében a becslések szerint a mezőgazdasági kár meghaladja a 10 milliárd forintot – mondta Horváth Gyula, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. A kukorica hektáronkénti átlagtermése az elmúlt öt évben 6,6 tonna volt, az idén a becslések alapján 4,5 tonnára számítanak hektáronként. Ugyanakkor az 50 ezer hektáros területből 3,5 ezer hektár csak silózásra, vagy még arra sem alkalmas. Az elmúlt esztendőkben évente 330 ezer tonna kukorica termett, az idén 121 ezer tonna terméskiesésre kell számítani. A jelenlegi, tonnánkénti 60 ezer forint felvásárlási áron számolva a kár meghaladja a 7,2 milliárd forintot.

Veszprém megye gyümölcsöseiben, szőlőiben már a tavaszi fagyok megtizedelték a termést, a szántókon pedig a nyári aszály miatt takarítanak be az átlagosnál is kevesebb terményt – írta a hivatal földművelésügyi igazgatója. Boros Gábor hozzátette: a terméscsökkenés a takarmánynövényeket is sújtotta, őszi árpából, takarmánybúzából és tritikáléból a hozamok 8-10 százalékkal csökkentek.

Pest megyében is elsősorban a kukoricatáblák sínylették meg a nyári forróságot, a 65 ezer hektárnyi vetésterületen körülbelül 60 százalékkal kevesebb termésre számítanak egy átlagos év terméséhez képest – közölte Gondos Imre, a megyei agrárkamara titkára.

A 40 ezer hektárt kitevő napraforgó vetésterületen 50 százalékos, a 4 ezer hektárnyi burgonyaföldeken 20 százalékos terméskiesés várható az aszály miatt. Cukorrépából a megszokottnál várhatóan 30 százalékkal, zöldségfélékből 20 százalékkal kevesebb terem majd az idén Pest megyében. Az állattartóknak a lucerna és a szálas takarmányok már most észlelhető jelentős hiánya okozhat komoly gondokat a megyében – fogalmazott Gondos Imre, aki szerint a takarmányárak elszabadulására is fel kell készülni, amely jelentős fogyasztói áremelkedéshez vezethet.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagos termésre számítanak a gazdák és a mezőgazdasági társaságok. Nem lesz hiány sem kukoricából, sem napraforgóból, és várhatóan a takarmányellátással sem lehet gond – közölte Berta Béla, a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.

Fejér megyében ugyanakkor hétről-hétre csökken a kukorica terméshozama; a jelenlegi becslések szerint hektáronként már 4,5 tonnás átlagtermés sem várható a 91 ezer hektárnyi vetésterületről – mondta el a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának igazgatója.

Czetnerné Kócsa Márta tájékoztatása szerint a termőterülettől függően, nagy szóródást mutatnak a termésmennyiségek. A jobb vízgazdálkodású talajokról hektáronként hat tonnánál nagyobb termésmennyiséget is betakaríthatnak a gazdák, míg az aszállyal nagymértékben sújtott területekről legfeljebb két tonna hektáronkénti átlaghozamra számíthatnak.

Az aszálykárokat súlyosbítja, hogy a megye déli részén jégverés is pusztított június-júliusban, s különösen a napraforgó és a kukorica kultúrákban okozott jelentős, helyenként a 90 százalékot is meghaladó kárt.

Heves megyében is kritikus helyzetet idézett elő az aszály, egyes növények termésmennyisége 30-70 százalékkal is elmaradhat az elmúlt évek átlagától. A megyei földművelési igazgatóság vezetője, Bocsi Csaba elmondta: a már betakarított növények közül az őszi káposztarepce, a tavaszi árpa és a zab szenvedte el a legnagyobb hozamkiesést.

A takarmányok és tápok ára 20-30 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ráadásul a legelők állateltartó képessége is a minimumra csökkent. A szőlőültetvényeken a gombás betegségek ugyan gyenge fertőzöttséget mutatnak, viszont a rovarkártevők elszaporodtak.

Vas megyében az aszály miatt a korábbi évekhez képest 30-40 százalékkal kevesebb kukorica terem az idén – tájékoztatta Lukács Zoltán, a Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának mezőgazdasági főfelügyelője az MTI-t. Tavasszal közel 30 ezer hektáron vetették el a kukoricát, ebből mintegy ezer hektáron kellett a növényt felaprítani és eldolgozni a talajban, vagy levágni silónak.

A napraforgó 7 ezer hektáros vetésterületén a várható termésátlag 2,1 tonna lesz. A napraforgót tonnánként 125-127 ezer forintos áron jegyzik, de az olajos növény ára várhatóan eléri a 145 ezer forint tonnánkénti árat, s ha a felvásárlási árak ilyen mértékben emelkednek, akkor a növényolajipar is valószínűleg emeli az árakat. A késztermék, a napraforgóolaj így valószínűleg 30-40 százalékkal kerül majd többe.

Komárom-Esztergom megyében a legnagyobb területen, 33.600 hektáron kukoricát vetettek. A hektáronkénti átlag 5,4 tonna lesz, szemben a tavalyi betakarításkor elért 7,4 tonnás eredménnyel – mondta el az MTI-nek a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Maller László szerint a 31.000 hektárról learatott őszi búza a tavalyinál 35 százalékkal hozott kevesebb termést, a repce terméseredményei átlagosan 10 százalékkal csökkentek. A napraforgótáblákról hektáronként 2,1 tonnára becsülik a betakarítható termést, de vannak csak 0,9 tonnát hozó területek is, szemben a tavalyi 2,5 tonnás átlagterméssel.

Somogy megyében a több mint két hónapja tartó aszály miatt a kukorica termésmennyisége csak mintegy fele lesz az átlagosnak – közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal az MTI érdeklődésére. Több kultúrában is csökken a termésátlag, például a napraforgóban, amelynek 30-35 százalékát sújtotta az aszálykár, a cukorrépában és a gyümölcsösökben. A kárbejelentések folyamatosan érkeznek a kormányhivatalhoz.

Tolna megyében hetente több száz kárbejelentés érkezik a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához, az eddigi adatok alapján 66 ezer hektárt érint az aszály – közölte az igazgatóság az MTI-vel. Fábián Valentin igazgató tájékoztatása szerint az aszály sújtotta terület nagy része, 44 ezer hektár kukorica-, 12 ezer hektár pedig napraforgó-ültetvény. Maros Norbert, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára arról számolt be, hogy a 110 ezer hektáros Tolna megyei kukoricaültetvény 35-40 százalékán egyáltalán nem lesz termés, az összes terméskiesés pedig meghaladhatja az 50 százalékot.

Baranyában az őszi betakarítású terményeknél átlagosan harminc százalékos a terménykiesés, s a minőség is rosszabb lesz az átlagosnál – mondta el a távirati iroda kérdésére Tóth Sándor, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának igazgató-helyettese. A kukorica átlagos hozamának kétharmadát tudják learatni, a hektáronkénti hét tonna helyett négy tonnával számolnak a termelők. A napraforgóból hektáronként két és fél tonnát szoktak betakarítani, idén azonban már a kettőnek is örülni fognak a földtulajdonosok. A megyeszerte 900 hektáron termelt cukorrépánál, amennyiben a következő két hétben nem lesz csapadék, negyven százalékos vagy még nagyobb mértékű lesz a kiesés.

A borászatban a villányi borvidéken húsz százalékos lesz a csökkenés.

A Győr-Moson-Sopron megyei kormányhivatal értékelése szerint bár a megyét is két hullámban sújtotta a nyári aszály, mégis lényegesen jobb eredmények várhatóak, mint a Dunától keletre.

Tavaszi búzából egy éve 5.147 tonnát arattak, szemben a mostani 1.927 tonnával. A tavalyi ötezer tonnás rozstermésnek a hetven százalékát takarították be, a tritikálé termése 23,8 ezerről 22,5 ezer tonnára esett a megyében. A 48,3 ezer tonna tavaszi árpa 17,3 ezer tonnás csökkenés 2011-hez képest. A 11,25 ezer tonnás zabtermés – azonos vetésterület mellett – ötödével marad el az előző évitől.

Több termett viszont repcéből, a tavalyi 44,4 ezer után most mintegy 47 ezer tonnát takarítottak be, miközben a növény termőterülete két és fél százalékkal csökkent a megyében. Az 50 ezer hektáron ültetett szemes kukoricából mintegy 100 hektárt pusztított el az aszály, így 313 ezer tonnás termést kalkulálnak.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szemes takarmánynak szánt kukoricából a terület alig több mint felén lesz betakarítható a termés, ám a hőség és az aszály ezeket az állományokat is súlyosan károsította. A megyei földművelésügyi igazgatóság tájékoztatása szerint a takarmányozási célú szemes kukorica megyei vetésterülete 53.300 hektár volt, melyből július végéig 1.535 hektár pusztult ki. Ezen kívül a közelmúltig további 22.627 hektárnyi terménynek szánt kukoricát kényszerültek besilózni a gazdák. A betakarítás előtt álló állományok is súlyosan károsodtak. A kukorica termésátlaga az előzetes termésbecslések alapján hektáronként 2,2 tonna körül alakul. Mindössze a termést adó parcellák negyedén várható 3,5 tonnánál nagyobb hozam.