Aranytárolás: az otthontól a svájci bunkerig
Magyarországon is egyre többen tartanak értékőrzőként vagy vésztartalékként fizikai aranyat, de sokan nincsenek tisztában az aranytárolás alapjaival, ami felesleges kockázatot hordoz a befektető számára. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. szakértője szerint, ahogyan bármilyen befektetési portfólió esetében, az aranyat tekintve is több lábon kell állni – ez egyszerre vonatkozik az aranytermékek fajtáira és tárolási helyére. Ezen kívül, ismerni kell a lehetőségeket, és néhány fontos szabályt be kell tartani ahhoz, hogy az aranybefektetés betölthesse legfőbb funkcióit, és tulajdonosai számára ne aggodalom, hanem a biztonság és a nyugalom forrása legyen.
A fizikai arany nem véletlenül a befektetési portfóliók alappillére: hosszú távon is kiválóan őrzi a megtakarítások értékét, miközben biztonságot ad pénzpiaci, gazdasági pánikhelyzet esetén. Mivel azonban az arany önmagában testesíti meg saját piaci értékét, a tulajdonosnak gondoskodnia kell az eszköz biztonságáról. Legyen szó befektetési aranyrudakról, lapkákról vagy akár csak néhány érméről, nem mindegy, hol és hogyan tárolják ezeket, hiszen lopás esetén útjuk nem követhető. „Bár létezik nemzetközi nyilvántartás lopott aranyrudak gyártási sorszámairól, ez a nemesfém viszonylag könnyen beolvasztható és más formában felhasználható, ezért tárolása komoly körültekintést igényel” – figyelmeztet a Conclude szakértője, Juhász Gergely. – „Csakúgy, mint egy befektetési portfólió esetében, a kockázatok elkerülésére és a biztonságérzet megtartására a legjobb megoldás a több lábon állás, azaz fizikai értékeink megosztása többféle ajánlott tárolási hely és módszer között.”
Jellemző, hogy a befektetők fizikai aranyuk egy részét otthonukban tartják, hiszen ez a legbiztosabb módja annak, hogy hirtelen szükséghelyzetben hozzájussanak és pénzhelyettesítőként is bármikor használhassák. A szakértő szerint ezzel a gyakorlattal nincs probléma, feltéve, hogy az arany tulajdonosa az otthonában csak kis mennyiséget tart, és azt is lehetőleg érmék, lapkák formájában. „Rossz, vagy közepes minőségű széfben való tárolásnál sokkal jobb, ha fémkeresők számára láthatatlan helyen, egyszerűen elrejtik a lakásban; az ilyen széfeket legfeljebb kamu-széfként érdemes használni. Egy jó minőségű széf létezését sem szabad elárulni, vagy a helyét megmutatni senkinek” – összegzi a legfontosabb tudnivalókat Juhász Gergely. – „Egy alapvető formaság, amire sokan nem gondolnak: aranyvásárlásról szóló számlát ne tartsunk az arany mellett, hanem azt egy másik biztos helyen célszerű tartani.” Végül, szintén fontos az otthon tartott vagyon biztosítása, ami a lakásbiztosítás része lehet.
A banki széfben történő elhelyezés előnye, hogy a komoly törvényi és belső szabályozásoknak, a szigorúan ellenőrzött folyamatoknak és a háttérrendszereknek köszönhetően biztonságos. Hátránya azonban, hogy a széf-üzletág Magyarországon nem igazán elterjedt, így viszonylag kevés a hely; az így őrzött vagyonra pedig nem lehet skálázott biztosítást kötni. Privát széf-szolgáltatást csak akkor szabad igénybe venni, ha az arany tulajdonosa tökéletesen megbízik a szolgáltató vállalkozásban és minden munkatársában. A kifejezetten olcsó vagy ingyenes aranytárolási ajánlatokkal minden esetben vigyázni kell, hiszen az arany szabályos és biztonságos őrzésének a szolgáltató számára is komoly költségei vannak, fölöttébb gyanús, ha egy cég az önköltségi ár alatt kínál ilyen szolgáltatást.
Fizikai arany aranyszámla-nyitással is vásárolható és tárolható, de az valójában egy gyűjtő letét, amelyben nincs egy konkrét aranyeszköz hozzárendelve az aranyszámlához: az aranyszámla tulajdonosa az aranykereskedő által erre a célra tartott készlet egy részére tarthat igényt. Ennek létezik rugalmas formája, amelyben az aranyszámla bármikor fizikai aranyra váltható és lehívható.
Fizikai aranyat nemcsak vásárolni vagy eladni lehet a megbízható aranykereskedőknél, hanem világszínvonalon tárolni is. Ezzel a tulajdonos a banki őrzéssel szemben komoly előnyhöz jut: aranyeszközeivel bármikor kereskedhet is. Azok a befektetők – jellemzően a nagyobbak –, akik az elérhető legnagyobb biztonságra és rugalmasságra törekednek, globális széfszolgáltató partnerrel rendelkező kereskedőnél vásárolnak, és egyéni letétkezelési szolgáltatást vesznek igénybe. Ezzel a megoldással egyetlen helyi kereskedővel állnak kapcsolatban, miközben a fizikai szállítás szervezése és kockázatai nélkül is tarthatnak aranykészletet, akár a világ több pontján is. Az ezekhez a letétekhez tartozó számlákat a kereskedő nyitja az ő nevében, de a széfszolgáltató ezek adatait a tulajdonos nevére is visszaigazolja – vagyis a vásárló nincs kizárólag a kereskedőjére utalva. A befektetés skálázható, a biztosítást pedig a trezorszolgáltató vállalja magára.
Nagyobb értékben, a fizikai aranyat a befektetők részben saját országukban, részben pedig a világ néhány fontos, pénztárolási szempontból különösen preferált helyén tartják. Ilyen ország például Svájc, ahol a hagyományos, zürichi banki széfes őrzés mellett egyre nagyobb divat a hegyvidéki bunkertárolás. A leggazdagabbak ma már 2000 méteres magasság felett, II. világháborús bunkerek profi átalakításával létrehozott trezorokban tartják aranyukat. Míg a közbiztonság, illetve a terrorista fenyegetés miatt a korábban szintén népszerű célpontokon, például Londonban vagy New Yorkban egyre kevésbé helyezik el aranyvagyonukat a befektetők, felfutóban van Szingapúr, mint a világ egyik új pénzügyi központja, valamint Ausztrália és Új-Zéland, mint a világ hagyományos központjainál biztonságosabb, élhetőbb országok. „Az aranybefektetők tapasztalata szerint fizikai aranyértékeket a tulajdonos által ésszerűnek tartott mennyiségben vésztartalékként, kis címletekben mindenképpen érdemes otthon tartani” – állítja Juhász Gergely. – „Az ezen felüli mennyiség egyik fele banki széfben, másik fele külföldi letéti őrzési rendszerben elhelyezve képes leginkább ellátni a befektetés értékőrző és biztonságot adó funkcióját.” (Goodwill Communications)