A cél befektetőket vonzani Kínába az ETF-k révén, melyek az USA-ban hatalmas sikert értek el, egészen a múlt év végéig, amikor a sárga nemesfém 12 éven át tartó drágulása megtorpant. Az ETF-k forgalmazására két kínai cég – a Huaan Asset Management Co. és a Guotai Asset Management Co. – kapott engedélyt, melyek több termék bevezetését is tervezik, de az, hogy milyeneket és azokkal mikortól lehet majd a shanghaji tőzsdén kereskedni, egyelőre nem került nyilvánosságra – írja a Conclude.

Az ETF-k két évtizede íródó történelmében a világ legnagyobb arany ETF-je, a New York-i értéktőzsdén forgó SPDR Gold Shares. 2004. novemberi indulásakor mindössze három napra volt szüksége az első 1 milliárd dollárjának összegyűjtéséhez. Értéke azonban az idén mintegy 38 százalékkal, több mint 16 milliárd dollárral, 45 milliárd dollárra csökkent, egyrészt befektetői tőkekivonása, másrészt árfolyamának 17 százalékot meghaladó csökkenése (lásd grafikonunkat) miatt.

ETF-k indítása Kínában most azért tűnik jó ötletnek, mert az arany olcsóbbodása – unciája a fél évvel ezelőtti 1800 dollárral szemben ma reggel 1375 dollárt ért – jelentősen növelte a fizikai arany iránti keresletet Ázsiában. Ez azzal kecsegtet, hogy lesz igény az új ETF-kre is, azok ára ugyanis a shanghaji aranytőzsdén kialakult azonnali jegyzésárakhoz igazodnak. Igaz, az ETF-biznisz Ázsiában, azon belül is Kínában lényegesen kisebb az amerikainál, részben azért, mert az ETF-k iránt érdeklődő kínai befektetők a külföldi tőzsdéken – köztük az Egyesült Államokban – jegyzett alapokban tartják pénzüket. Miközben az USA ETF-jeinek összértéke jelenleg 1500 milliárd dollár, az ázsiai, csendes-óceáni régióé nem éri el a 80 milliárd dollárt.