A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul a 2025-ös albérletszezon, amelyet idén különösen nagy érdeklődés övez. A több mint 130 ezer felvételiző 13 éves rekordot jelent, és a jelentős részüknek, különösen a vidéki hallgatóknak gyorsan megoldást kell találniuk a lakhatásra, ami hatalmas keresleti nyomást gyakorol az albérlet piacára.

Július 23-án este, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is megkezdődött az idei albérletszezon. Az ingatlan.com friss adatai szerint a kiadó lakások hirdetéseinek száma országosan 15 százalékkal bővült. Július közepén 16 500 ajánlatból válogathattak a diákok, szemben a tavalyi 14 300 hirdetéssel. A kínálat folyamatos bővülése mérsékli a bérbeadók árazási mozgásterét, így lassulhat az albérletárak emelkedése.

Bérleti díjak emelkedése elmarad a lakásárak emelkedésétől

A KSH – ingatlan.com lakbérindex szerint országosan 7,3 százalékkal nőttek a bérleti díjak 2025 júniusában az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben a lakóingatlanok átlagára 14 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban.

Budapesten a különbség még élesebb volt. A Bérleti díj 6,7 százalékkal növekedett éves alapon. A lakások árának növekedése pedig 19 százalékos volt eddig.

Ez azt jelzi, hogy míg a tulajdonosi piacon erőteljes drágulás zajlik, a bérleti piacon a kínálat bővülése és a kereslet-kínálat új egyensúlya visszafogja az áremelkedést.

Mennyibe kerül az albérlet ma egyetemi városainkban?

Budapest

• Átlagos havi lakásbérleti díj: 270 000 Ft
• Legdrágább: II. kerület – 370 ezer Ft
• Legolcsóbb: XXIII. kerület – 160 ezer Ft
• Átlagos szobaár: 110 ezer Ft, de külső kerületekben 75–80 ezer Ft

Regionális egyetemvárosok

• Debrecen: lakás 248 000 Ft, szoba 70 000 Ft
• Győr: lakás 205 000 Ft, szoba 60 000 Ft
• Szeged: lakás 165 000 Ft, szoba 70 000 Ft
• Pécs: lakás 185 000 Ft, szoba 75 000 Ft
• Miskolc: lakás 125 000 Ft, szoba 75 000 Ft

A legdrágább budapesti kerületben (II.) az átlagos albérlet 370 000 Ft, míg a legolcsóbbban (XXIII.) 160 000 Ft havonta. A magas díjak ösztönzik a diákokat a közös bérlésre: egy nagyobb, többszobás lakásban havonta akár összevetésben olcsóbb lehet egy szoba, mint a különálló garzonok.

Otthon Start program erős ösztönző lehet a vásárlásra

Szeptemberben startol az Otthon Start program, amely állami támogatással, 3 százalékos kamatozású, akár 50 millió forintos hitelt kínál első lakásvásárlóknak. Ez a konstrukció mérsékelheti az albérletkeresletet, ha a havi hiteltörlesztő ráták alacsonyabbak, mint a bérleti díjak. De csak abban az esetben ha hosszabb távon marad az adott városban a hallgatók és fiatal munkavállaló.

Az ingatlan.com szakértője, Balogh László szerint sok család a szezon végén már inkább a hitel alapú vásárlást támogatja, ha megvan az önrész, és a hitelfelvevő megfelelően hitelképes.

A bérlet vagy vásárlás legyen?

Az Otthon Start program hatására ősszel az albérletpiac kereslete láthatóan mérséklődhet, amennyiben:

1. A hiteltörlesztő alacsonyabb, mint a lakbér
2. A diák vagy fiatal munkavállaló hosszabb távon marad a városban
3. A család vállalja az önrész megfizetését és a hitelfeltételeket

Ez az új egyensúly középtávon további kínálatbővülést és a bérleti díjak lassabb emelkedését eredményezheti.

Mindenestre az idei albérletszezon egyik legizgalmasabb kérdése, hogy az Otthon Start program mely diákokat és fiatalokat fordítja a vásárlás felé, és ezzel miként alakul tovább a bérleti piac egyensúlya.

Címlapkép forrása: Unsplash