A Plotinus Nyrt. 500 millió forint névértéket dob piacra részvényre átváltható kötvényt. A felkínált mennyiség 76 százalékát az első nap (tegnap) lejegyezték. A kötvénykibocsátás szeptember 16-19. között zajlik, az allokáció időrendben történik. A Plotinus Prémium Kötvény inflációhoz kötött kamatozású, 30 éves futamidejű, Plotinus törzsrészvényekre átcserélhető és a társaság által a futamidő vége előtt bármikor visszahívható 115 százalékos árfolyamon.
Záporoznak a kibocsátások
A Plotinus példája is jól mutatja: a magyar vállalatok sem akarnak lemaradni a sorban. Szeptember első két hetében ugyanis alaposan beindult a nemzetközi kötvénypiac. A befektetők közül, aki élt és mozgott, vásárolt, pestiesen szólva, rácuppant az olyan frissen kibocsátott vállalati kötvényekre, mint például a Nestlé. Az élelmiszergyártó hatéves 500 millió dolláros és egy másik nyolcéves 659 millió dolláros pakettjének kibocsátását mindössze két nap alatt ,,zavarták le”. Ugyanebben az időszakban a norvég Statoil majdnem 2 milliárd euró értékben dobott piacra kötvényeket.
Kötvénypiaci elemzők szerint a vállalatok olcsó kibocsátásokkal próbálják megelőzni a kamatok várható emelkedését. Nem véletlen, hogy megjelent a kötvénypiacon Európa legnagyobb autógyártója a Volkswagen, vagy a francia telefoncég az Orange is.
Hitel nincs, irány a kötvénypiac
Érdekesen alakulhat a jövő is, hiszen az olasz Eni olaj- és gázszolgáltató, a római Acea közműcég és az EDP, Portugália legnagyobb közműszolgáltatója is kötvénykibocsátást tervez. Ez utóbbiak annál is izgalmasabbak lehetnek, mivel a nehéz gazdasági helyzetben lévő dél-európai államokról van szó. A kibocsátások rámutathatnak arra, hogyan értékelik a befektetők a mediterrán térségben zajló folyamatokat.
Eddig 179 igénylés érkezett a HSSDF-hez
Szeptember egy érdekes, a hazai piacot érintő bejelentést is hozott. Lian Wang, a befektetési célú tartózkodási engedély programot koordináló HSSDF vezérigazgatója a minap közölte: eddig 179 igénylés érkezett a Hungary State Special Debt Fund alaphoz, és az év végéig több mint 400 befektetőt várnak. A tavaly december végén kihirdetett törvénymódosítás szerint azok a harmadik, vagyis az unión kívüli országokból érkező állampolgárok, akik legalább 250 ezer euró, vagyis mintegy 73 millió forint értékben államkötvénybe fektetnek be, a korábbinál jóval gyorsabban, a tartózkodási engedély megszerzése után hat hónappal letelepedési engedélyt kaphatnak Magyarországon. A magyar kormány egyébként akkoriban úgy vélekedett, hogy legalább 2000-3000 vásárlóra számít.
Megfigyelők szerint a kamatok várható emelkedése mellett a másik tényező, ami a kötvény kibocsátási aktivitás növekedésében szerepet játszhat, az a hitelezés folytatódó csökkenése az európai bankoknál. Ez utóbbit elsősorban az okozza, hogy az európai pénzintézetek mérlegfőösszegük csökkentésére kényszerülnek.
A Dealogic pénzügyi szolgáltató friss adatai szerint az európai vállalatok 29 milliárd dollár értékben bocsátottak ki kötvényeket szeptember elején, ami szembetűnő növekedés a gyenge nyári forgalom után. Összesen 39 kibocsátást szervezetek a cégek ebben az időszakban.
Dél-Korea vitte a prímet
És persze erősödik a nemzetközi kötvénypiacon az államok aktivitása is. A júliusi hozamemelkedési hullám után a Raiffeisen nemzetközi elemzői szerint szeptember első fele némi megnyugvás hozott a nemzetközi kötvénypiacon. Az amerikai 10 éves hozam a szír események következtében 2,7 százalékig ereszkedett, ahonnan lassú emelkedést figyelhettünk meg 2,85 százalékig. Ez elsősorban a kedvező makroadatoknak, különösen a vártnál lényegesen jobb GDP-adatnak volt köszönhető. A német kötvénypiac az amerikainál mérsékeltebb elmozdulást mutatott. A 10 éves hozam, a hozam a 1,83 százalék körüli szintekről 1,9 százalékig araszolt.
Az állami kibocsátások terén szeptemberben Dél-Korea vitte a prímet: sikeresen dobott piacra tízéves lejáratú dollárkötvényeket. Az egymilliárd dolláros kibocsátás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy ötször ekkora csomagot is értékesíteni lehetett volna. A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők a jó dél-koreai gazdasági adatokkal magyarázták az érdeklődést az államkötvények iránt. Dél-Koreában magas a devizatartalékok aránya, jó a külkereskedelem mérlege, alacsony az államadósság, és jól teljesít a dél-koreai tőzsde is.
