A spanyol miniszterelnök a hét végén háromlépcsős tervet javasolt az euróövezeti költségvetési unió és annak alapján a tagországok közös kötvényfinanszírozásának bevezetésére.

Elsőként 2014 végéig az euróövezeti tagországoknak teljesíteniük kell minden adóügyi és gazdasági konvergenciafeltételt, és végre kell hajtaniuk az Európai Tanács minden előírását. Utána 2015/16-ban létre kell hozni azt az európai szintű hatóságot, amely ellenőrzi a nemzeti költségvetéseket – idézte a Mariano Rajoy spanyol kormányfő nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap.

A második lépcsőben még túlnyomórészt az egyes államok vennének föl hitelt, de már rendelkezésre állhatna az euróövezeti közös kötvény is. Majd a harmadik szakaszban az egész euróövezetre kötelező, közös államháztartási célszámokat határoznának meg, és erre alapozva általánosan kiadhatók lennének a közösség kötvények – mondta a miniszterelnök. Erre nem mondott lehetséges évszámot.

A spanyol kormányfő úgy vélte, hosszabb távon nem működhet úgy a valutaunió, hogy egyes tagországai negatív kamatra finanszírozzák magukat a kötvénypiacról, míg mások elviselhetetlenül magas hozamok alatt nyögnek. Az elsővel Németországra, a másodikkal saját hazájára és Olaszországra célzott

Rajoy arra buzdította Angela Merkel német kancellárt, hogy továbbra is töltsön be vezető szerepet a valutaunió reformjában. „Érzésem szerint ő kész is erre” – mondta a spanyol miniszterelnök, aki a jövő héten Madridban fogadja a német kancellárt.

A közös euróövezeti kötvény újdonsága az eddigi ismeretek szerint az lenne, hogy bevételét nem továbbkölcsönöznék – amint most az Európai Bizottság vagy az euróövezeti mentőalap (EFSF) teszi az általa kiadott kötvényekből -, hanem központi költségvetési támogatás módjára osztanák el a rászorulók között. Ily módon ez részben vagy egészben helyettesíthetné mind az eddigi közös kötvényeket – az Európai Bizottság és a mentőalap kötvénykiadásait -, mind akár a tagállamok szuverén, piaci kötvénykibocsátásait. Vagyis ez a kötvény az euróövezet mint egyelőre nem létező egységes állam nem létező egységes központi költségvetését pótolná a jelenleg szuverén tagországok és kormányaik számára. A törlesztésért ilyenformán és értelemszerűen szintén nem a kisegített térségek – a tagországok – lennének elsőként felelősek, hanem mindjárt első szinten együttesen és egyetemlegesen az euróövezeti tagországok összessége.

A német kormány a végeredményt tekintve nem ellenkezik, csak úgy véli, hogy nem lehet a kocsit a ló elé fogni. Vagyis a közös kötvény az első elképzelésekkel szemben ne helyettesítse a közös költségvetés-alkotást, hanem fordítva, éppen arra alapozzon. A német kormány szerint a költségvetési transzfert szolgáló közös kötvény nem a kezdete, hanem a végpontja lehet egy folyamatnak, amelynek állomásait a jelek szerint mind többen egyformán látják: erősíteni az EU fiskális – azaz költségvetési – unióját, tovább szigorítani és egységesíteni a tagállami költségvetés-alkotás szabályait, alakítani valamilyen közös központi intézményt – fantázianevén „EU-pénzügyminisztériumot” – amely beleszólhatna a tagállami költségvetés-alkotásba, majd talán akár közvetlen adóztatással létrehozni az EU, illetve előbb az euróövezet valódi központi költségvetését.

Az euróövezeti állam- és kormányfők már júniusban megállapodtak abban, hogy ez év végéig kidolgozzák a „valódi valutaunió” menetrendjét. A tervben szerepel költségvetési unió, bankunió és politikai unió, de határidők még nem ismeretesek.