A várakozásokat meghaladóan, 2,7 százalékkal nőtt a GDP a negyedik negyedévben, ami hétéves csúcsnak felel meg. A harmadik negyedévhez képest a növekedés 0,6 százalékos volt, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,8 százalékkal nőtt a GDP egy év alatt. Tavaly összességében 1,1 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék.

Belső piac vezérelte növekedés

A növekedést az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság húzta – mondta Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője, hozzátéve: felhasználási oldalon az export és a beruházások növekedése járulhatott a hozzá a növekedéshez, míg a fogyasztás bővülése szerény lehetett.

Erős a GDP-adat, de igazi meglepetést nem kelthetett, amennyiben a havi publikáció alapján már sejthető volt – mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Bár a részletes adatokra még egy hónapot várni kell, a lakossági fogyasztás felpörgésére utal a kiskereskedelmi forgalom megugrása, ami novemberben például 4 százalékos növekedést mutatott év/év alapon. Továbbá az állami infrastruktúra beruházások is húzták a növekedést. Más szóval belső piac vezérelte növekedésről beszélhetünk.

Dagadt a nyugdíjasok bukszája

Hogy minek tudható a lakossági fogyasztás növekedése? Nos, Keszeg Ádám (Raiffeisen) szerint elsősorban a tavalyi jövedelemkiáramlás számlájára írható, s csak kisebb részben magyarázható a kamatcsökkentési hullámban felbontott bankbetétekkel. Ez utóbbit ugyanis jórészt felszívta az állampapír piac és a befektetési alapok.

A reáljövedelemnövekedés főként a nyugdíjak esetében érhető tetten, ugyanis a kormány 5,7 százalékos inflációval számolt, a 4 százalékkal meghaladta a fogyasztói árszínvonal tényleges emelkedését. A minimálbérek esetében szintén tapasztalhattunk hasonló hatást.

Vajon fenntartható?

A forint ugyan erőre kapott és a befektetők is optimistábbak lettek a GDP adat láttán, de részletes statisztika hiányában nem láthatjuk, hogy mi áll a felülteljesítés hátterében, ezért korai lenne messzemenő következtetéseket levonni – vélekedett Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre a piaci kommentárok is a tanácstalanságot tükrözik.

Valószínű, hogy minden szektor növekedett a jelentett negyedévben, de továbbra is nyitott kérdés a növekedés fenntarthatósága – mondta Keszeg Ádám (Raiffeisen).

A 2,2-2,5 százalékos gazdasági növekedés középtávon fenntartható, főleg, ha bejön az euróövezetre vonatkozó idei 1 százalékos GDP bővülési várakozás, s ebben az évben már hátszelet kapunk Európából – hangsúlyozta Suppan Gergely (Magyar Takarékszövetkezeti Bank). Szerinte nagyon fontos körülmény, hogy ezúttal nem külső hitelfelvétel fűti a magyar gazdaságot, hanem az export húzza, s ha óvatosan is, de megindult a belső fogyasztás.

100 ezerrel több autó

Az idei évben tovább gyorsulhat a növekedés – folytatta Suppan Gergely, hiszen az ipar és az építőipar megrendeléseinek kiugró mértékű bővülése a közeljövőre nézve lehet biztató, míg az autógyártás kibocsátása már az idén nőhet 100 ezer darabbal. Különösen szembetűnő, hogy immár a Suzuki is bővíti a termelését. Emlékezhetünk még, hogy nem is olyan régen éppen a japán autógyártó kapacitásszűkítései oltották ki a kecskeméti beruházások kedvező hatását. Most azonban egy irányba mozdul az Audi, a Mercedes és a Suzuki.

Azt is észre kell venni, hogy a két legnagyobb felvevő piacunk – Németország és Románia – növekedési kilátásai kedvezőek. (Érdekes, hogy a román gazdaság tavalyi éves növekedése az 5 százalékot is meghaladta, jórészt annak köszönhetően, hogy a Dacia Európa szerte népautóvá vált.) A 13 éves csúcsra emelkedő üzleti bizalom önmagáért beszél. Míg a háztartások fogyasztása a folytatódó reálbér növekedés és a javuló foglalkoztatási kilátások miatt növekedhet.

Magyarán, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője szerint a növekedés ugyan szerény, de legalább a szerkezete kiegyensúlyozott.