A legutóbbi népszámlálás óta 28-ról 36 százalékra nőtt a 30 év alattiak részaránya. A munkanélküliek átlagéletkora 2016-ban 37 év volt, másfél évvel kevesebb, mint öt évvel korábban.

Végzettség szerinti megoszlás

A munkanélküliek körében a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya tovább csökkent (27 százalékra), és mérséklődött az érettségivel nem rendelkező középfokú végzettségűek hányada is (28 százalékra). Nőtt viszont a legfeljebb érettségizettek (2016-ban 33 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (2016-ban 12 százalék) részesedése.

A változás oka egyrészt a népesség egészére is jellemző hosszabb ideje tartó iskolázottsági szintemelkedés, másrészt a közfoglalkoztatás, amely által a legalacsonyabb iskolai végzettségűek a korábbinál nagyobb tömegben léptek be a munkaerőpiacra.

A változáshoz az is hozzájárult, hogy újra a fiatal, iskolázottabb korcsoportok domináltak a munkanélküliek között.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Ágazatok és megyék

A nemzetgazdasági ágak közül legnagyobb mértékben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (69 százalékkal), az oktatás (63 százalékkal), a feldolgozóipar (62 százalékkal) és a kereskedelem, gépjárműjavítás (59 százalék) körében csökkent a munkanélküliség.

Ezzel párhuzamosan a közigazgatás területén átlag feletti, a feldolgozóiparban átlagos – viszont mértékét tekintve számottevő – volt a foglalkoztatás bővülése.

A munkanélküliek száma Veszprém, Békés és Komárom-Esztergom megyékben csökkent leginkább. A munkanélküliek teljes lakossághoz viszonyított aránya az északkeleti (Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén) és a dél-dunántúli megyékben (Somogy, Baranya) volt a legnagyobb, ott, ahol a foglalkoztatotti arány is alacsonyabb.

Korosztályok a munkaerőpiacon

A fiatalok körében az átlagosnál (56 százalék) mérsékeltebben csökkent (44 százalék) a munkanélküliség az elmúlt öt évben. Két közép-dunántúli megyében, Veszprémben és Komárom-Esztergomban a felére esett a fiatal munkanélküliek száma, míg a középkorúaké kevesebb mint harmadára.

A magasabb munkanélküliségi aránnyal jellemezhető megyékben (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy) inkább csak a fiatalokra érvényes, hogy mérsékeltebb volt a munkanélküliek számának csökkenése, a középkorúak és az idősebbek körében erőteljesebb volt a fogyás.

Az általánosságban alacsonyabb munkanélküli rátával rendelkező megyékben (Győr-Moson-Sopron, Pest) és Budapesten pedig az amúgy is magas foglalkoztatottsági arányok miatt már kevésbé volt jelentős a középkorú, illetve az idősebb korosztályokban a munkanélküliség mérséklődése.

Jó helyzetben a fiatalok

Van egy tényező, amely a legbizakodóbb elemzőket is aggodalommal tölt el, nem hiába említik meg szinte minden értékelésnél: az ágazatok szárnyát bizony könnyen levághatja a munkaerőhiány. Érdekes azonban megfigyelni, hogy még ezeken a területeken is felüti a fejét a munkanélküliség.

Egy december eleji bejelentés szerint azonban a 15-24 évesek körében mindössze 11,3 százalék a munkanélküliség, amely jóval kisebb még az uniós átlagnál is, a 2010-es adathoz képest pedig több mint 50 százalékos csökkenést jelent.