A londoni gazdasági napilap által megszerzett leirat szerint a kínai médiának arról kell jelentéseket közölnie – és ezt el is kell magyaráznia -, hogy a hazai piacokon „garantált” az elégséges likviditás, és a kínai monetáris politika „nem feszes”, hanem „szilárd”. A kínai médiának emellett mindenre kiterjedően ismertetnie kell a jelenlegi kínai gazdasági helyzet „kedvező aspektusait”, erősítendő a piaci bizalmat. A hatósági utasítás előírja azt is, hogy a kínai médiának és a sajtónak „pozitív irányú útmutatást” kell adnia a közvélemény számára, „azonnal és pontosan, pozitív hangvételben” el kell magyaráznia a kínai jegybank által tett lépéseket – írta az általa látott hatósági direktíva alapján a Financial Times.
A kínai részvénypiacok a múlt héten másfél nap alatt több mint 10 százalékot zuhantak a bankközi hitelpiacon kialakult szűkös likviditás híreire, bár később enyhült a hangulat, miután kínai központi bank bejelentette, hogy kész likviditásinjekcióval ellátni a szorult készpénzhelyzetbe került bankokat.
A kínai pénzügyi rendszerben halmozódó kockázatokra mindazonáltal már jó ideje folyamatosan hívják fel a figyelmet nagy londoni elemző és befektetési házak is. A Moody’s Investors Service – a világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja – minap ismertetett helyzetértékelésében azt állapította meg, hogy egyre nagyobb kockázatokat jelent a kínai pénzügyi rendszeren belül az úgynevezett árnyékbankok növekvő súlya. A Moody’s szakértőinek becslése szerint a szabályozott kínai bankszektoron kívüli pénzügyi szolgáltatók által terjesztett hiteltermékek állománya – csak e szolgáltatók alaptermékeit tekintve – 2012 végén elérhette a 21 ezer milliárd jüant, ami a tavalyi kínai hazai össztermék (GDP) 39 százalékának felelt meg.
A hitelminősítő szerint az árnyékbankok működése – mivel átláthatatlan, kevésbé szabályozott hitelfolyósítási gyakorlatról van szó – árfolyambuborékokat hozhat létre, és kockára teheti a pénzügyi stabilitást.
Hasonló kockázati megfontolások miatt minősítette le nemrégiben egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings a hazai valutában fennálló kínai államadósság besorolását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a kínai gazdaságba kiáramló hitelmennyiség meredek emelkedése miatt nőttek a kínai pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok. A Fitch – amely az addigi „AA mínusz”-ról egy fokozattal „A plusz” szintre rontotta Kína szuverén belső adósságának osztályzatát – a leminősítéshez fűzött elemzésében kiemelte, hogy a kínai gazdaságba kiáramló hiteltömeg 2009 óta sokkal gyorsabban nőtt a hazai össztermék növekedési üteménél. A cég becslése szerint az árnyékbanki szolgáltatások különböző formáit is beleszámítva elérhette a hazai össztermék 198 százalékát a kínai gazdaságba 2012 végéig kiáramlott teljes hitelmennyiség.
Carson Block portfolió-befektető, a Muddy Waters Research nevű, Kínára szakosodott gazdaságelemző csoport alapítója minapi helyzetértékelésében kiemelte, hogy a kínai bankrendszerben mára nagyobb mennyiségű „mérgező eszköz” – vagyis elértéktelenedéssel, nem teljesítővé válással fenyegető követelésállomány – halmozódott fel, mint amennyi a nyugati pénzügyi szektorokban volt a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válság előtt.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi szolgáltató csoport, a Barclays – amelynek befektetési és elemzőrészlege rendszeresen méri a globális adósságfinanszírozás szempontjából alapvető fontosságú japán kötvényalap-kezelői kör hangulatát – legutóbbi vizsgálata során azt a kérdést tette fel a felmérésbe bevont japán intézményi kötvénybefektetőknek, hogy szerintük mely térségek jelentik a legnagyobb kockázatot a világgazdaságra. A válaszadók 79,4 százaléka Kínát nevezte meg.
