„A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik”, állapítja meg a Bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában.  Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén.  Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.

Az uniós átlag kétszerese a magyar adat

Az épületek Európa teljes energiafelhasználásának 40%-át teszik ki, pedig a házak felújításával, renoválásával 2030-ra a gázfelhasználás 60%-át meg lehetne spórolni.

MEHI

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) az energiahatékonysági piacon érdekelt vállalkozásokkal partnerségben működő elemző és érdekérvényesítő szervezet. Arra alakult, hogy ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat, mind kormányzati intézkedések segítségével, mind a fogyasztók, piaci szereplők tájékoztatásával. A MEHI partnerei hazánk meghatározó energiahatékonysági vállalkozásai.

Megdöbbentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16%-át adja ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és öreg kazánok.

Komoly mulasztásaink vannak

Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. Magyarország komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása terén is, nem tudjuk többek között, hogy az irányelvben előírt 1,5%-os szolgáltatói energia-megtakarítás érdekében mit tervez a kormány, a 2013 nyarára ígért épület-felújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program is késik, pedig az energiahatékonyság emelése nemcsak a lakosok pénztárcája számára fontos, hanem a hazai vállalkozások számára komoly versenyképesség-növelő tényező is.

„Az energiahatékonyság nem más, mint hazánk legnagyobb gázlelő-helye: az épületek szigetelésével, az ablakok és kazánok lecserélésével rengeteg import-gázt válthat ki az ország, mégpedig úgy, hogy az erre fordított pénz nem hagyja el az országot, hanem itt teremt új munkahelyeket. És még a rezsink is csökken mindeközben.  A Bizottság tehát csupa olyasmit javasol, ami a magyar embereknek is érdekében áll.” – nyilatkozta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.