A csatlakozások idején a kelet-európai gazdaságok kétszer olyan gyorsan növekedtek, mint nyugati társaik. A tíz évvel ezelőtti optimizmussal szemben azonban mára sokkal lesújtóbb a kép.

Az EU legszegényebb városát, a bulgáriai Vidint nézve elképesztő kontraszt érzékelhető a nyugati és a keleti életszínvonal között. Miután a szocializmusban üzemelő gyárak bezártak, a munkanélküliség 25 százalékra emelkedett, a lakosság pedig megfeleződött az elmúlt évtizedben – derül ki a MarketWatch tudósításából.

A rendkívül rossz infrastruktúra mellett a városban középkori körülmények uralkodnak. Csakúgy, mint kilenc évvel ezelőtt, ma is kéziszerszámokkal szántanak a földművesek, az utakon pedig a lovas kocsik „cikáznak”.

Így látják Magyarországot

A kelet-európai gazdaságokkal foglalkozó Anders Aslund azt hangsúlyozza, hogy a reformintézkedések több gazdaságban egyenesen hátramenetbe kapcsoltak. A washingtoni Peterson Intézet szakértője szerint Magyarország helyzete különösen rosszul fest. Megjegyezte, az ország nacionalista kormánya elkobozta a privát megtakarításokat, miközben az ország egy szociális jóléti csapdába ragadt. Ellenpéldaként a három balti államot hozta fel, melyek „jól teljesítenek”.

Válság és megszorítások

Egy jelentésében a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a 2008-as pénzügyi válság utáni megszorító intézkedéseket tette felelősség a rossz állapotok miatt. Mivel a válság következtében leálltak a reformokat éltető közvetlen külföldi befektetések, az Új Európa névre keresztelt projekt tulajdonképpen megfeneklett.

Az EBRD helyettes vezető közgazdásza, Jaromin Zettelmeyer úgy látja, reformok hiányában nem folytatódhat a konvergencia a régióban. A jelentés megjegyzi továbbá, hogy a közvélemény – különösen a demokratikusabb országokban – élesen szembefordult a piaci reformokkal a 2008-09-es válság után.

Alacsony életszínvonal

Tavaly az átmeneti gazdaságok mindössze 2 százalékos növekedést produkáltak, ami a legrosszabb teljesítménynek számít az elmúlt 15 évben. Az EBRD szerint ilyen lassú ütem mellett csupán a közép-európai országok (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország), valamint a balti államok képesek elérni vagy meghaladni az EU-15 átlagos egy főre jutó bevételét a következő 20 évben. A legtöbb átmeneti gazdaság azonban messze alulmúlja ezt a küszöböt.

A legjobban teljesítő keleti államnak számító Szlovénia 67 százalékát érte el az uniós életszínvonalnak. Utána Észtország és Csehország következik 55 százalékkal.

A korrupció az egyik legfőbb probléma

Miközben Bulgáriában és Romániában az átlagbérek rendkívül alacsonyak, a lakosság jelentős része úgy véli, hogy az Európai Uniótól érkező strukturális támogatások végül a korrupt politikusok zsebében landolnak.

Az EBRD és erősen aláhúzza jelentésében, de Anders Aslund is hangsúlyozza, hogy a korrupció a kelet-európai régió egyik legjelentősebb problémája.

Az Economist szerint négy ország emelkedik ki az életszínvonal emelésért tett erőfeszítések tekintetében: Lengyelország, Szlovákia, Lettország és Litvánia. Ez a négy állam 40 százalékos egy főre jutó GDP-bővülést tudhat magáénak, őket pedig Észtország követi 30 százalékkal. Mindezek ellenére az életszínvonal még így is csupán a felét teszi ki az EU-s szinteknek.

Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária esetében sokkal rosszabb a helyzet. Az Unió legszegényebb államának számító Bulgáriában 7300 dollár az egy főre jutó GDP, ami az EU-s átlag mindössze 20 százaléka.