2024 június 20

A korrupció egyik legfőbb éltetője az uniós pénz

Konferenciát tartottak

A Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban címmel megrendezett tanácskozáson Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: az uniós tagállamoknak kiemelt felelősséget kellene vállalniuk az EU pénzügyi érdekeinek megvédésben, de a hatóságok fellépése gyakran lassú, sokszor nem üldözik kellő hatékonysággal az uniós forrásokat övező csalásokat.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Kifejtette, hogy az Európai Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint 2015-ben az EU pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 3,2 milliárd eurót tettek ki.

Felidézte, hogy Magyarország óriási uniós forrásokhoz jutott hozzá az elmúlt években, a közberuházások 90 százaléka uniós pénzből valósult meg, ezért fontos ezeknek a pénzeknek a megfelelő elköltése.

Hatékonyabb együttműködésre van szükség

Martin József Péter szerint lehetne jobb az együttműködés az OLAF és Magyarország között, és nem túl hatékonyak a korrupció üldözésében a magyar hatóságok. Egy európai hatóság, az Európai Ügyészség létrehozása számottevően növelné a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, de jelenleg csak 16 tagállam támogatja ezt a kezdeményezést, így ez a hatóság nem lesz jogosult eljárni a nem részes tagállamokban, így Magyarországon sem – mutatott rá.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője korunk egyik legnagyobb társadalmi kihívása továbbra is a korrupció, amely a tagállamoknak és az uniónak egyaránt kárt okoz, hátráltatja a gazdasági növekedést, aláássa a legitim intézményekbe vetett bizalmat, rontja a közpénzek elköltésének hatékonyságát, csökkenti a beruházásokra rendelkezésre álló forrásokat, és a gazdaság a lehetőségeitől elmaradva teljesít. A korrupció valódi társadalmi költségei nehezen mérhetők, mert az emiatt elmaradt gazdasági teljesítményt is bele kellene számítani – tette hozzá.

A nemzeteken átívelő tendencia a legveszélyesebb

A képviseletvezető elmondta: a közszektor nagyobb átláthatósága csökkenti a korrupciót, hatékonyabbá teszi a közpénzek költését, megerősíti a jogbiztonságot, javítja a versenyt. A korrupció ellen megfelelő jogszabályok kellenek, de a megoldás valódi kulcsa a végrehajtásuk – vélekedett.

Zupkó Gábor szerint az uniós tagállamoknak egymástól is tanulniuk kell, a tapasztalatcsere hasznos lehet, még ha nincsenek is mindenhol alkalmazható általános megoldások. Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója kiemelte: a legaggasztóbb és legveszélyesebb trend a nemzetközi, határokon átívelő korrupció és az, hogy egyes országok, demokráciák olyan rendszereket működtetnek, ahol a korrupció szervesen kapcsolódik ahhoz, ahogy az országot irányítják, a kormányzáshoz.

Úgy vélte, nem beszélünk eleget a korrupció határokon átívelő jellegéről, inkább a határokon belül maradva vitatjuk meg a korrupció problémáját, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy figyelmen kívül hagyjuk a nemzetközi szintű korrupciót. Az OLAF igyekszik tájékoztatni az érintett országokat és megoldási javaslatokat tesz nekik, de a valódi megoldást az európai intézmények és a nemzeti hatóságok együttműködése jelenti – vélekedett.

Kormányzáshoz köthető korrupció

Giovanni Kessler a kormányzáshoz kapcsolódó korrupcióra példaként említette, hogy évekkel ezelőtt Olaszországban a közbeszerzések a pártfinanszírozás bujtatott útját jelentették. Egy másik példaként említette, hogy a közelmúltban Ukrajnában oligarchák nagyon közeli kapcsolatban álltak az országot irányító politikusokkal.

Az OLAF főigazgatója Magyarországgal kapcsolatban a költségvetés átláthatóságát sürgette. A korrupció tönkreteszi a gazdasági teljesítményt és a közbizalmat – mondta.
Giovanni Kessler az Európai Ügyészség felállítása mellett érvelt, még ha meglátása szerint ez részben az OLAF szerepét venné át. Több Európára van szükség, közösen kell fellépnünk a korrupció ellen – hangoztatta.

A másik oldal bűvöletében

Tölgyessy Péter alkotmányjogász arról beszélt, hogy 2010-ben nagy politikai váltás volt, és olyan erők kerültek a politikai centrumba, amelyek eltérnének a nyugatos út követésétől. Magyarországon régóta mindig „a másik oldal korrupciója” fontos – fogalmazott.

Mint mondta, Magyarországnak és a térségnek nem sikerült a rendszerváltó kísérlet, a gyors felzárkózás, így Magyarországon egyre inkább afelé mozdult el a politika, hogy „nálunk nem válik be a nyugati út”. A Fidesz rendszere arra épül, hogy más modellt kell keresni: az állam mozgatja a gazdaságot, „újra a hatalom által egyben tartott ország lett” Magyarország – vélte.

Tölgyessy Péter szerint a korrupció „egyik legfőbb éltetője” az uniós támogatás, ez „a legkönnyebben lenyúlható pénz”. Teljesen logikus, hogy egyes tagállamoknak kívánatos az Európai Ügyészség felállítása, mint ahogyan az is logikus, hogy ez Magyarországnak elfogadhatatlan – magyarázta.

Románia lépései

Laura Codruta Kövesi, Románia korrupció elleni nemzeti igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze országa helyzetéről tartott előadásában elmondta: tíz-tizenöt éve a korrupció rendszerszintű jelenség volt, de 2005-ben az állam elhatározta, hogy fellép ellen, és létrehozta a DNA-t. 2006-ban még csak 360 ember került bíróság elé korrupciós vádakkal, 2016-ban ez a szám már 1271 volt – közölte.

Megjegyezte: miniszterek, volt tárcavezetők ellen is nyomoznak, 2013-2016 között egy miniszterelnök és hat miniszter ellen is született bírósági ítélet korrupció miatt, tehát aktívan harcolnak „a magas szintű korrupció ellen” is.