Ahol pedig már felbukkant a betegség, ott kötelező a vakcinázás, hogy a többi állat ne fertőzödjön, ennek költségét az állam állja – hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes.
Hangsúlyozta, hogy a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
A betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, ám a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak – közölte.
Nemes Imre kiemelte, hogy a betegségnek a kivitel szempontjából van különösen nagy jelentősége: a vírusok a fertőzött állatokkal nagy távolságra is eljuthatnak.
Magyarországra 2008-ban Franciaországból származó szarvasmarhákkal érkezett a kéknyelv betegség, 2014-ben pedig a Balkánról terjedt át, és bár tavaly már nem találtak fertőzött állatot, még 1 évre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország hivatalosan is fertőzésmentes lehessen – közölte.
