A járműgyártás és az élelmiszeripar az oka
A munkanaphatástól megtisztított index 2,2 százalékos visszaesést mutat. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelés júliusban 1,2 százalékkal csökkent. A termelés az év első hét hónapjában 0,3 százalékkal maradt el a múlt év azonos időszakáétól.
Az ipari export 2012 első hét hónapjában 1,1, júliusban 1,5 százalékkal emelkedett 2011 azonos időszakához viszonyítva. Júliusban a feldolgozóipar exportértékesítésének majdnem felét adó két alág közül a mintegy három tizedet képviselő járműgyártás kivitele 10,9 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a másik meghatározó alág, a feldolgozóipari exportban csaknem egyötöd súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártás exportja – tavaly április óta megszakítás nélkül tartó hanyatlását folytatva – az egy évvel korábbi alacsony bázisról további 9,3 százalékkal csökkent. Az élelmiszer, ital és dohánytermékek kivitele júliusban 13,8 százalékkal tovább nőtt, a gyógyszerexport 4,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az ipar belföldi értékesítése január-júliusban 1,7, júliusban 1,4 százalékkal alacsonyabb volt 2011 azonos időszakánál. A feldolgozóipar belföldi eladásai júliusban gyakorlatilag az előző év azonos időszakának szintjén maradtak. Ezen belül a gépek, gépi berendezések belföldi értékesítése kiugró 27,9 százalékos növekedést mutatott, a villamos berendezések eladása júliusban már negyedik hónapja nőtt, ezúttal 7,4 százalékkal, a járműipar belföldi értékesítése viszont három növekedést jelző hónap után 3,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar belföldi értékesítései is tisztes 6,3 százalékkal nőttek, a vegyi anyagokból és termékekből viszont 12,5, a gyógyszerekből 3,0 százalékkal kevesebbet igényelt a belföldi piac.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2012 júliusában a feldolgozóipar termelése 0,3 százalékkal mérséklődött, míg a csekély súlyú bányászaté 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 4,7 százalékkal nőtt, főként az előző évinél jóval melegebb időjárás hatására – közölte a KSH.
Júliusban a jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint egyötödét képviselő járműgyártás volumene 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint 2011 azonos időszakában. Az iparág szakágazatai közül a legjobb teljesítményt – csaknem 17 százalékos növekedéssel – a közúti gépjármű gyártása nyújtotta.
A második legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,0 százalékkal csökkent, nagyrészt a híradástechnikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet visszaesése következtében. Ugyanakkor az alágon belül jelentős emelkedést is megfigyelt a KSH az elektronikai áramköri kártyák és számítógépek, perifériás egységek gyártásában.
A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a harmadik legnagyobb alágban: a feldolgozóipari termelés csaknem egy nyolcadát kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az előző havi 11 százalékos emelkedés után júliusban 4,2 százalékkal nőtt. Az előző havi visszaesés után jelentősen, 30,7 százalékkal bővült a kisebb súlyú gyógyszergyártás, amit elsősorban a kiugróan alacsony bázis okozott. Folytatódott az előző hónapok csökkenési tendenciája a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban elsősorban az üzemanyagok iránti kereslet visszaesése miatt, az alág kibocsátása 20,9 százalékkal csökkent.
2012 júliusában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 4,3 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos hónapjában. Az új exportrendelések 3,5 százalékkal, az új belföldi rendelések 9,7 százalékkal csökkentek. Ennek ellenére a korábbi megrendeléseknek köszönhetően az összes rendelésállomány 21,8 százalékkal nőtt tavaly júliushoz képest. A belföldi rendelések 19,9, az export rendelésállomány 22,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az év első hét hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos növekedése a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,0 százalékos létszámcsökkenés mellett következett be.
Idén január-júliusban az ipari termelés két régióban – Dél-Alföldön (8,4 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (4,1 százalék) – nőtt az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,4 és 3,5 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH.