2024 április 18

A hazai nukleáris létesítmények biztonságosak

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény kötelezi az Országos Atomenergia Hivatalt (OAH), hogy évente jelentést készítsen a kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Szeptemberben a 2009-es, a 2010-es és a 2011-es jelentés került a kormány elé. Magyarországon 2009-ben 1167 munkahelyen alkalmaztak radioaktív anyagot, vagy ionizáló sugárzást előállító berendezést. Sugárbaleset, személyek baleseti szintű sugárterhelésével járó rendkívüli esemény 2009-ben sem következett be. A Paksi Atomerőmű 15 427,2 gigawattóra villamos energiát termelt, a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta. Ebben az évben a Paksi Atomerőmű 3. blokkján is befejeződött a teljesítménynövelés 2006-ban megkezdett programja, amely során a négy blokk teljesítményét a korábbi szint 108 százalékára emelték. Folytatódtak az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos munkálatok is.

Az Országgyűlés 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatával előzetes, elvi hozzájárulást adott a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A Magyar Villamos Művek Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. július 8-án a bővítés előkészítésére közösen létrehozta a Lévai Projektet. Az OAH meghosszabbította a Kiégett Kazetták Átmeneti Tároló fogadó épülete és 1-16. kamramodulja üzemeltetési engedélyét a soron következő időszakos biztonsági felülvizsgálatának időpontjáig (2018. november 30.).

2009 szeptemberében kisdúsítású üzemanyag érkezett a Budapesti Kutatóreaktorba. 2008-ban a létesítmény nagydúsítású friss fűtőelemeit nemzetközi együttműködés keretében visszaszállították Oroszországba, miután az OAH engedélyezte az átállást kisdúsítású üzemanyagra. A folyamat várhatólag 2012-re fejeződik be. A jelentés kitér arra, hogy a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál egy esetben túllépték a tárolócső feltöltött állapotára vonatkozó maximális oxigén-tartalomnak és nedvesség- tartalomnak az Üzemeltetési Szabályzatban meghatározott korlátait, a Paksi Atomerőműben pedig egy esemény a hétfokozatú nemzetközi nukleáris esemény skálán (International Nuclear Event Scale, INES) INES-2 besorolást kapott. A hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékek túllépésére sehol sem került sor.

2010-ben a Paksi Atomerőmű 15 760,6 gigawattóra villamos energiát termelt, és ezzel a hazai villamosenergia-termelés 42,1 százalékát adta. A korábbi időszakos biztonsági felülvizsgálat értékelése és az akkori jogszabályi környezet alapján a 3. és 4. blokk 2010. december 31-i érvényességű üzemeltetési engedéllyel rendelkezett. A Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére az OAH mindkét blokkra kiadta a tervezett üzemidő végéig érvényes új üzemeltetési engedélyeket.

2010-ben folytatódtak az atomerőmű blokkjai tervezett üzemidejének meghosszabbításával kapcsolatos munkálatok.

Az atomenergia alkalmazásának biztonsága területén 2010-ben az OAH és az illetékes minisztériumok két fontos jogszabályt készítettek elő. Az egyik az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szól, a másik a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről. Elkészült a javaslat a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló biztonságnövelő programjának folytatására, a tároló további 44 medencéjére kidolgozott biztonságnövelési technológiára. Folytatódott a Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékait tartalmazó hordók beszállítása a Bátaapáti térségében létesülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló elkészült felszíni létesítményeibe, az év végén már 2400 hordó volt a tárolóban.

A jelentés emlékeztet arra, hogy 2011-ben az atomenergia alkalmazását alapvetően befolyásoló esemény következett be: március 11-én egy földrengés következtében baleset történt Japánban a fukusimai atomerőműben. Az Európai Unió Tanácsa emiatt Célzott Biztonsági Felülvizsgálatot, úgynevezett stressz-teszt programot javasolt, amelyhez Magyarország azonnal csatlakozott.

2011 második felében Budapesten, egy magyar kft.-ben – orvosi diagnosztikai és gyógyászati célú – jód-izotóp-gyártási folyamat során a szokásos mennyiséget többszörösen meghaladó mértékű radioaktív anyag került ki a légtérbe. Bár a kibocsátás teljes mértéke nem érte el az éves, hatóságilag jóváhagyott korlátot, a gyártást felfüggesztették és kivizsgálták az ügyet.

Az Európai Unió első magyar elnöksége EU tanácsi szinten vezető szerepet vállalt a fukusimai eseményekre reagálás megszervezésében. Jelentős eredmény, hogy a tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjában – több más anyag mellett – sikerült konszenzussal lezárni az unió első, radioaktív hulladékok elhelyezésével foglalkozó irányelvének szakmai vitáját.

2011-ben fordulópontjához érkezett a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítására irányuló folyamat. Az Országos Atomenergia Hivatal által meghatározott kritériumok alapján a Paksi Atomerőmű összeállította és benyújtotta az 1. blokk üzemidő-hosszabbításának engedélyezéséhez szükséges biztonsági dokumentumokat. A Paksi Atomerőmű továbbra is stratégiai jelentőségű az ország villamosenergia-ellátásában, 15 685 gigawattóra villamos energiát termelt, így a hazai villamosenergia-termelés 43 százalékát adta.