Árnyalják a képet

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint eltúlzott az a jegybanki adat, hogy tavaly a magyar bankszektor együttesen mintegy 485 milliárd forint nyereséget mutatott volna fel. A kimutatásokban szerinte számos egyszeri tétel szerepelt, így nem igaz az a megállapítás, hogy a magyar bankrendszer kimagasló jövedelmezőséget ért el.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]

Véleménye szerint a hosszabb távon elérhető és fenntartható profit a magyar bankrenszerben 150-200 milliárd forintra rúghat, ami 5-6 százalékos tőkearányos megtérülést jelent. Bencsik László kiemelte azt is, hogy a magyar bankrendszerben a nettó kamatrés 2,5 százalékos, ami regionális összevetésben alacsony.

Mindennek következtében a jegybank helyzetértékelése problématikus, és elgondolkodtató. Ezzel együtt dicséretes az a teljesítmény, amit az MNB az elmúlt években elért – jelezte az OTP vezérigazgató-helyettese.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Szükség van a fiókokra
Bencsik László azt is megkérdőjelezte, hogy a bankfiókok számát nagymértékben csökkenteni kellene, hozzátéve, az ügyfelek igénylik a fiókokban való kiszolgálást, különösen a lakáshitelek igénylése során.

Nincs szükség konszolidációra?

Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank távozó vezérigazgatója úgy vélte: a magyar bankrendszerben tényleg túl sok bank működik, a magyarországi bankokra ugyanakkor nem nehezedik nyomás a tekintetben, hogy a bankrenszer konszolidációja bekövetkezzen.

Ő is vitatta, hogy nagyon nyereséges lennének a hazai hitelintézetek. Heinz Wiedner szerint az univerzális bankoknak arra is figyelmet kell fordítani, hogy a bankfiókok és a lakossági alternatív csatornák helyes kombinációját alakítsák ki.

Elértek a falig

Balog Ádám, az MKB vezégigazgatója rámutatott: az egyes bankok költségeit nehéz tovább csökkenteni, a bankok a digitalizáció küszöbén állnak, ez pedig jelentős beruházásokat igényel a pénzintézetektől. Balog Ádám szerint a digitalizációban is előbbre kellene tartani, ebbe kell fektetniük leginkább a bankoknak mostanában.

Utalt arra, nem kell félni az úgynevezett „fintech” cégektől, de arra a pénzintézeteknek fel kell készülniük, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a pénzpiacon.

Nincs további mozgástér?

Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója jelezte: a bankok költségcsökkentési lehetőségei jelentősen beszűkűltek, a költségek további mérséklését a nagyaranyú digitalizáció eredményezheti majd, ehhez azonban számos jogszabály hiányzik.

Simák Pál rámutatott: a válság előtti buborék a lakossági devizahitelezésben és a projektingatlan-finanszírozásban alakult ki, a lakossági hitelezés terén most a kamatkockázat jelenthet veszélyt. Simák Pál szerint a fókuszt arra kellene helyezni, hogy a fix kamatozású hitelek aránya magas legyen, és a lakosság felkészült legyen arra, hogy a kamatszint várhatóan emelkedhet a jövőben.

Ésszerűsíteni kéne

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója szerint drasztikus fiókbezárásokat nem, racionalizálást azonban terveznek a banknál, ez azt eredményezi, hogy 12 takarékszövetkezet marad várhatóan a magyar piacon.

Ezzel párhuzamosan a mostani mintegy 1500 fiókról mintegy 1200-ra csökkenhet a takarékok fiókjainak száma. Vida József rámutatott: a kkv-k a finanszírozásban napjainkban a bőség zavarával küzdenek, a kamatmentes visszatérítendő európai uniós források mellett nehéz a bankok saját hiteleit kiközvetíteni.

Olvasta már? – Nagy Márton: Magyarország túlbankosodott
Versengő és versenyképes bankrendszerre van szükség Magyarországon – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kedden Budapesten a Portfolio „Hitelezés 2017” című konferencián.