Az aszályos nyár ellenére javultak a magyar élelmiszergazdaság kilátásai, jelentősebb drágulás idén már nem is várható, a termelők a korábbiaknál sikeresebb évet zárhatnak – mondták az MBH csütörtöki rendezvényének szakértői Budapesten.

Az agrár- és élelmiszeripari üzletág vezetője szerint a piaci helyzet kiegyensúlyozott, az agráriumból érkező visszajelzések nyugalmi állapotot tükröznek, a nyári szárazság okozta pánik elmúlt, még a kukorica is jobb termést hozott a vártnál. A kiskereskedelmi forgalom élénkülésének ugyanakkor még folytatódnia kell, mert a fogyasztás az előrejelzéseknél lassabban áll helyre – tette hozzá Hollósi Dávid, aki a mostani helyzet legnagyobb nyertesének az állattenyésztőket nevezte, a sertéstartók különösen jó bevétellel számolhatnak. A szárnyasokat a madárinfluenza fenyegeti ismét, a tenyésztőknek alighanem kisebb állományokat kell szigorúbban véve egy helyen tartaniuk. A szőlő- és borágazat kilátásai továbbra sem kedvezőek a borfogyasztás visszaesése miatt, a 2024-es évjárat minőségét most még nehéz megbecsülni – tette hozzá. 2024 a szakértő szerint kiugróan jó év talán nem lesz a mezőgazdaságban, de sokkal kiegyensúlyozottabban alakulhat a korábbiaknál. Előrejelzése szerint a következő időszakot az agrárhitelezés felívelése határozhatja meg, az elmúlt években ugyanis sok fejlesztés maradt el, a korszerűsítési pályázatokhoz is szükség lesz banki finanszírozásra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelállomány bővülése a következő 3-4 évben elérheti a 600-700 milliárd forintot, a beruházások fellendülése 2025 végén kezdődhet. Hollósi Dávid úgy véli, hogy a termelők nyitottak a fejlesztésekre, hiszen a kiírásoknál általában kétszeres-háromszoros a túljelentkezés, főképp az állattartók és az élelmiszeripari beruházók aktívak. A gazdáknak a fejlesztéseiknél számolniuk kell a klímaváltozás hatásaival, az erőforrásaikat is hatékonyabban kell beosztaniuk, a pénzügyi tudatosság ugyancsak egyre fontosabb része a versenyképességnek – hangsúlyozta. Hollósi Dávid nemzetközi szinten is jelentős változásokra számít, nem tartja ugyanis járható útnak, hogy az EU kiszálljon a mezőgazdasági termékek versenyéből. Ide vezethet ugyanis, hogy az uniós agrárpolitikai támogatások hosszú ideje csökkennek, Brüsszel korlátozni akarja a tagállami támogatások mértékét is, miközben a termelők bürokratikus terhei egyre csak nőnek. A világpiaci kihívásokra Magyarországnak hatékonyabb termeléssel kell válaszolnia, sokszor ugyanis nem azért kerül külföldi termék a boltokba, mert nem lehetne ugyanazt belföldön előállítani, hanem azért, mert itt nem lehet versenyképesen előállítani. Előnyt jelenthet ugyanakkor a térség piacain, hogy a magyar mezőgazdaság termékei biztonságosak, ezért jobbak az esélyeik, mint az ukrán importárunak – hangsúlyozta. Héjja Csaba stratégiai elemző az elmúlt évek eredményei alapján a meghatározó szántóföldi növények közül a búzát tekinti a leginkább kiszámíthatónak. Hozzátette, hogy a sertéshúsárak kilengései várhatóan mérséklődni fognak, a „sertésciklusként” ismert piaci kilengések ezért nem fognak a korábbi mértékben ismétlődni. A magyar élelmiszeripar teljesítményének összességében nem tett jót a német felvevőpiac visszaesése, de ezt a belföldi háztartások fogyasztásának emelkedése egyre inkább ellensúlyozhatja. Magyarországon a mezőgazdaság pénzügyi eredményei 2024-ben lényegesen jobban alakulhatnak, mint tavaly, a vásárlóknak pedig várhatóan aligha kell többet fizetniük majd a karácsonyi élelmiszerekért, mint egy éve – mondta az elemző. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint a szántóföldi növények piacán nem elsősorban Ukrajna, hanem Oroszország a kulcsszereplő. Mezőgazdasága jelentős fejlődést tudhat maga mögött, és a klímaváltozás is kedvez neki, évről évre gyenge rozstermő vidékek alakulnak át búzatermőkké – véli Petőházi Tamás, aki úgy látja, hogy belföldön is jelentős átalakulás vár a szántóföldi növénytermesztésre. A következő időszak egyik legfontosabb követelménye a technológiai fegyelem betartása lehet, a versenyképesség kulcsa ugyanis a korszerűsítés, a termelést új alapokra kell helyezni pályázati finanszírozással és banki hitelekkel – tette hozzá. Értékelése szerint az elmúlt évek nem alakultak jól, a szántóföldi növényekből származó nyereség ugyanis megcsappant, a gazdaságosság érdekében a termelőknek takarékosabb üzemmódra kellett átállniuk. Szerencsére idén a kalászos növényekkel nem volt gond, a tavaszi időjárás kedvezően alakult, a nyári aszály is kevésbé volt pusztító, mint a 2022-es. Kukoricából megfelelő körülmények közepette lehetett volna 8 millió tonna is, az időjárási szélsőségek miatt végül csak 5 millió tonna az összmennyiség, de ez is fedezi a belföldi igényeket, ukrán behozatalra nincs szükség. Az érdekképviselet vezetője szerint a kukorica termőterületének visszaesése nem egyedi jelenség, sok más államban is ez történik. Magyarországnak ugyanakkor nem kell lemondania a kukoricáról, több százezer hektáron termesztett növényt néhány év alatt nem is lehet más fajtákkal kiváltani. Petőházi Tamás a korábban elvethető, rövidebb tenyészidejű hibridekben látja a megoldást, nehézségként értékelte viszont, hogy Brüsszel egyre jobban korlátozza a növényvédőszerek felhasználását, miközben az időjárási változások miatt a kártevők egyre jobban terjednek Magyarországon is.