Donald Trump már annyiszor fenyegetőzött a NATO elhagyásával – vagy legalábbis úgy tűnt, hogy sok kritikusa számára az a kérdés, hogy mikor, és nem az, hogy kilép-e a 75 éves szövetségből, ha novemberben újraválasztják elnöknek – írja a Politico.

Trump nem lépne ki a NATO-ból

Az igazság az, hogy Trump valószínűleg nem lépne ki egyenesen a NATO-ból, a Trump korábbi nemzetbiztonsági tisztviselőivel és védelmi szakértőkkel készített interjúk szerint, akik valószínűleg egy második Trump-időszakban is szolgálnának. De még ha hivatalosan nem is hagyja el a szervezetet, ez nem jelenti azt, hogy a NATO sértetlenül túlélne egy második Trump-időszakot.

Az Egyesült Államok további részvételéért cserébe Trump nemcsak azt várná el, hogy az európai országok drasztikusan növeljék a NATO-ra fordított kiadásaikat – ez volt a fő panasza, amikor elnök volt -, hanem azt is, amit egy, a Trump nemzetbiztonsági tanácsadói körének gondolkodását ismerő védelmi szakértő, Dan Caldwell a NATO „radikális átrendezésének” nevez.

„Nincs már igazán más választásunk” – mondta Caldwell a POLITICO magazinnak, hivatkozva az Egyesült Államok növekvő adósságára, a katonai toborzás lanyhulására és a védelmi ipari bázisra, amely nem tud lépést tartani az Oroszország és Kína által támasztott kihívással.

Sem Trump, sem a kampánya nem nevezett még ki új nemzetbiztonsági csapatot, és a NATO új menetrendjét sem vállalta fel nyíltan. A kampány nem válaszolt a cikkhez fűzött többszöri megkeresésre sem.

A cikkhez nyilatkozó volt tisztviselők és szakértők azonban – egyesek hivatalosan, mások névtelenségük megőrzése mellett – részt vesznek a Trump-világon belül folyó vitában arról, hogy milyen erővel lehet az európaiakat egy Trumpnak jobban tetsző biztonsági architektúra felé terelni.

E tisztviselők szerint az Egyesült Államok egy második Trump-időszakban is megtartaná nukleáris ernyőjét Európa felett, fenntartva légierejét és bázisait Németországban, Angliában és Törökországban, valamint haditengerészeti erőit is. Eközben a gyalogság, a páncélosok, a logisztika és a tüzérség nagy része végül amerikai kézből európai kézbe kerülne. Ennek a tervnek egyes részeit a Trumphoz kötődő Center for Renewing America 2023 februárjában megjelent cikkében vetette fel, de az azóta eltelt hónapokban Trump támogatói között kialakulóban van egy részletesebb konszenzus a NATO új koncepciójának vázlatáról.

Amerika biztonsági szerepének jelentős és lényeges csökkentését jelentené Trump

Az általuk elképzelt váltás „Amerika biztonsági szerepének jelentős és lényeges csökkentését jelentené – ahelyett, hogy a harci erő elsődleges szolgáltatója lenne Európában, valaki, aki csak válság idején nyújt támogatást” – mondta Caldwell, aki nemrégiben Russell Vought, a Trump-kormányzat korábbi vezető tisztviselőjének vezető tanácsadója volt, akit májusban a Republikánus Nemzeti Kongresszus politikai igazgatójává neveztek ki, és aki várhatóan vezető szerepet fog játszani egy második Trump-kormányzatban. Vought egyben a CRA elnöke is.

A kialakulóban lévő Trump-terv másik része egy kétszintű NATO-rendszer. Ez az elképzelés, amelyet először egy másik magas rangú volt Trump-kormányzati tisztviselő, Keith Kellogg nyugalmazott hadsereg altábornagy javasolt, azt jelenti, hogy azok a tagországok, amelyek még nem teljesítették a GDP 2 százalékának védelmi célú kiadásaira vonatkozó célkitűzést, „nem élveznék az Egyesült Államok védelmi nagyvonalúságát és biztonsági garanciáját” – mondta egy Trumphoz közel álló nemzetbiztonsági szakértő, aki névtelenséget kérve beszélt a belső megbeszélések leírása érdekében. Ez a szerződés 5. cikkével való szembeszegülésnek tekinthető, amely minden tagot arra kötelez, hogy „az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket” megtegye annak megsegítésére, akit megtámadnak. Külpolitikai agytrösztjének tagjai azonban megjegyezték, hogy az 5. cikk megfogalmazása rugalmas, és nem kötelezi egyik tagot sem arra, hogy katonai erővel válaszoljon.

„lehúznak minket”

Következetesen haragjának adott hangot amiatt, hogy a NATO-szövetségesek „lehúznak minket” azzal, hogy nem teljesítik a 2 százalékos kiadási célt. Legutóbb Trump úgy tűnt, mintha valóban orosz támadásra hívná fel a NATO-t tétlenkedőket, mondván, hogy „arra bátorítaná” az oroszokat, hogy „azt csináljanak, amit akarnak” azokkal a tagországokkal, amelyek még nem teljesítették a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést – egy évtizeddel azután, hogy a NATO-szövetségesek 2014-es walesi csúcstalálkozójukon erre tettek ígéretet.

A két és fél éve tartó ukrajnai konfliktus gyors megoldása valószínűleg szintén kulcsszerepet játszana Trump NATO-val kapcsolatos terveiben. Egy Ukrajnával kapcsolatos terv részeként, amelyről korábban nem számoltak be, a feltételezett GOP-jelölt egy olyan megállapodást fontolgat, amelynek értelmében a NATO nem vállalja, hogy nem terjeszkedik tovább kelet felé – konkrétan Ukrajnába és Grúziába -, és tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Moszkva mekkora ukrán területet tarthat meg – állítja két másik, Trumphoz közel álló nemzetbiztonsági szakértő.