Stagnáló albérletpiac Budapesten: egyre nagyobb az árolló a bérlők és bérbeadók között A keresleti és kínálati ár közötti különbség januárban nőtt, miközben a külföldi diákok elmaradása is érezteti hatását.

A 2025-ös év nagy forgalommal, de továbbra is stagnáló bérleti díjakkal indult a budapesti albérletpiacon – derült ki a Rentingo friss jelentéséből. A bérlők egyre kevesebb pénzt szánnak lakhatásra, miközben a bérbeadók alig engednek az áraikból. Januárban a keresleti átlagár 212 ezer forint volt, míg a kínálati átlagár 248 ezer forintot tett ki. Az így kialakuló 17 százalékos árolló háromszorosa a tavaly januári értéknek.

Miért csökkent a kereslet?

A kereslet visszaesésének egyik legfontosabb oka a külföldi Erasmus-ösztöndíjas hallgatók elmaradása, amely már 2024 szeptemberétől éreztette hatását. A bérlakáspiac korábban számottevően profitált ebből a diákcsoportból. A mostani csökkenés mérsékelte a keresletet, és megakadályozta a bérleti díjak további emelkedését.

Mik hajtják még a piacot?

A Rentingo elemzése szerint az év első hónapjaiban jellemző kiugró kereslet három tényezőnek köszönhető:

• Élethelyzetbeli változások: Az ünnepek után sokan hoznak döntést költözésről, ami fokozza a lakáskeresési kedvet.
• Fizetésemelések: A januári bérnövekedések stabilabb anyagi helyzetet teremtenek a bérlők számára.
• Egyetemisták érkezése: Január végén, február elején a hazai és külföldi hallgatók belépése a piacra szintén megdobja a keresletet.

Az albérletpiac kínálata bővül, de az árak nem emelkednek

Bár a külföldi hallgatók egy része továbbra is Magyarországon tanul különböző ösztöndíjprogramok keretében (Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram, Stipendium Hungaricum), az Erasmus-ösztöndíjasok elmaradása csökkentette a bérleti díjakra nehezedő nyomást. A bérbeadók most a hazai bérlők felé fordulnak, ami szélesebb kínálatot eredményezett a budapesti albérletpiacon. Az árak azonban egyelőre nem mozdulnak felfelé.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock