De ezeket a tényeket már tudjuk, most nézzük meg a statisztikai adatok mit mutatnak nekünk.

A következőkben OTP részvény záróárfolyamait vizsgáljuk meg közelebbről az elmúlt 5 évből. Ezzel már kellően távol kerültünk a 2008-as pénzügyi válság okozta anomáliáktól, azonban bőven elég adatunk van ahhoz, hogy általános képet kapjunk a magyar bank részvényeiről.

Először nézzük meg, hogy az elmúlt 5 évben milyen átlagos hozamot nyújtott a befektetőknek a papír. Ezt úgy vizsgáltuk, hogy elosztottuk a napokat a korábbi nap záróárával, majd az így kapott láncviszonyszámnak vettük a logaritmikus értékét. Ez megmutatja, hogy mennyi is volt a tényleges napi hozam az OTP-ben. Ezekből az adatokból már ki tudjuk nyerni a kívánt értékeket.

A koronavírust megelőző időszakban (2016 szeptember és 2020 február 28. között) a magyar bank átlagos napi hozama 0,08% volt, ami évesített szinten, 250 napos effektív kereskedési napokkal számolva, 123,18%-ot jelent, ami igen szép teljesítmény. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy évente 2,23-szor annyi pénzünk lett, mint amennyit befektettünk. Az OTP 5 év alatt 7100-ról egészen 15000 fölé is eljutott, ami végül is valóban duplázódásnak számít, ám csak 5 év alatt.

Egy fontos tényező kimaradt a számításból és ez a volatilitás. A részvény kockázatának is szokták nevezni, ami igazából a napi loghozamok szórásának felel meg a mi esetünkben. Az elmúlt 5 évben a papír szórása 1,38 volt, ami annyit jelent, hogy átlagosan 1,38-ra szóródtak a napi hozamok az átlagtól. Ha ezzel is számolunk, és muszály annak érdekében, hogy pontos eredményt kapjunk, már jobban elképzelhető, hogy 1,38-as volatilitás mellett a napi átlagos hozam 0,08% volt.

A koronavírus nagymértékben megváltoztatott mindent a piacokon, beleértve az elvárt hozamot, és annak normális eloszlását is. Az elmúlt 6 hónapban a részvények napi loghozamának átlaga -0,33% volt, ráadásul volatilitásuk is 2,5-szer nagyobb, 3,49 volt. Ez főként az igen szelsőséges értékeknek köszönhető. 

A teljes 5 éves időszakot vizsgálva (ahol a napi átlag 0,02%, míg a szórás 1,85 volt) láthatjuk, hogy a COVID-19 átlagosan csökkentette a részvények hozamát, míg volatilitásukat nagy mértékben növelte. 

A koronavírus előtti időszakban, a kétszigma szabály szerint, meg lehetett mondani, hogy az OTP napi hozama több, mint 95%-os valószínűséggel -1,5% és 4% közé fog esni, és igen kicsi, szinte 0 a valószínűsége annak, hogy 5%-nál nagyobb legyen a napi esés.

2020 márciusa után már ez sem feltételezhető a piacról, mivel a magas szórás miatt igen távol estek az értékek az átlagtól. 

Az ábrán jól látszik a különbség a két eloszlás között, illetve, hogy az utóbbin 8-szor volt -6% körüli változás, sőt -18,88%-os értéket is láthatunk, ami a vírus okozta pánik egyik legsötétebb napján történt, ráadásul ugyanezzel az átlaggal és szórással becsült elméleti gyakoriság szerint sem kellett volna ilyen magasan kiemelkedő értékeket kapnunk, ami jól szemlélteti milyen durva és statisztikailag előrejelezhetetlen volt, ami az elmúlt hónapokban történt a piacokon.

Forrás: bet.hu