Minden, tőzsdén kereskedett eszköz árfolyamának a jóslása kiemelkedően nehéz feladat. Sokszor nem racionálisak a mozgások, technikai és fundamentális tényezőket figyelmen kívül hagyva tudnak például a részvényárak zuhanni vagy szárnyalni. A fekete arany jövőbeli árfolyamára vonatkozó becslés megadása ugyanakkor még a szokásosnál is jóval nehezebb lehet. Talán éppen azért, mert mindenkinek (más okból, de) kiemelten fontos, hogy hogy áll az olaj árfolyama. De mégis, mitől függ, hogy merre mozog az olaj árfolyama?

Keresleti paradoxon

Mint mindennek, az olajnak az árfolyama is a piacon tapasztalható keresleti és kínálati viszonyoktól függ. Ha többen akarnak adott áron venni, mint eladni, akkor emelkedik az árfolyam, ellenkező esetben pedig értelemszerűen esik. Van azonban az olajra egy valós kereslet is, nemcsak az árutőzsdéken tapasztalható igény. Ez pedig az, amit a világ felhasznál a nyersanyagból: utazáshoz, gyárak működtetéséhez, repülők üzemanyagaként, műanyaggyártási célokkal stb. Az olaj (a klímaváltozási problémák szempontjából sajnos) elég erősen a mindennapjaink része.

Mitől is függ, hogy mennyi olajra van szüksége a világnak? A klasszikus felfogás szerint lényegében a gazdasági növekedés mértékéből. A konjunktúra ugyanis több épülő gyár, a növekvő jólét több megvásárolt autó, az életszínvonal emelkedése, több repülővel tett utazás-mind az olajkereslet növekedésének irányába hatnak. Ugyanakkor most már fontos megjegyeznünk a zöld energiák térnyerésének hatását is: egyre több az olajmentes megoldás, például a közlekedés terén is. Egyelőre azonban ez a hatás a globális olajkereslet szempontjából érezhetjük is, hogy nem jelentős még.

Gazdasági növekedés esetén tehát nő az olajkereslet, ez alapján logikusan nőnie kell az olaj árának is. De ha nő az olaj ára, az hogyan hat vissza a gazdasági növekedésre? Néhány olajtermelő ország költségvetését leszámítva bizony igen negatívan. A magas olajár kiszámíthatatlanságot okozhat, drágábbá válik a szállítmányozás, a beruházások, romolhat az életszínvonal. Nem véletlen juthat eszünkbe az 1970-es években tapasztalt olajválság, amikor is az elszálló olajárak komoly gazdasági problémákat okoztak a világ legnagyobb részén. Tehát a világgazdasági növekedés olajár-emelkedést, a tartós és jelentős olajár-emelkedés pedig világgazdasági visszaesést hoz. Már itt láthatjuk, hogy nem egyszerű kérdés az egyensúlyi olajár megállapítása.

Kínálat-még nehezebb kérdés

A kínálattal kapcsolatban még több nehézség adódik. Az olaj termeléséért ugyanis 3 szereplő felel a legnagyobb részben: az OPEC, Oroszország és az Egyesült Államok. Az OPEC az olajtermelő arab országok kartellszervezete, amelynek célja az olajárak stabilitásának elérése a kitermelés szabályozásával. Oroszország is szeretne persze magas olajárakat, az Egyesült Államokban viszont ez már nem ilyen egyértelmű és a magánvállalkozások miatt nem is könnyen alakítható központilag.

Nem jelenthető ki egyértelműen ugyanakkor, hogy az olajtermelő országok ezek szerint mindent megtesznek a magas olajárfolyamért. Ha ugyanis az olaj árfolyama túl magas, akkor az amerikai palaolaj termelők számára megéri termelni. Mert nekik nem mindig éri meg, mert nagyon magasak a kitermelési költségeik. Tehát egy tartósan magas olajár új kínálatot hozhat be, ami meg alacsonyabb olajárhoz vezet. Persze a nagyon alacsony olajár a termelés leállásával járhat például az USA-ban, ez pedig magas olajárakat hozhat. Ráadásul az sem közömbös, hogy ki meddig bír egy árversenyt, ahogy azt tavaly tavasszal is láthattuk. Szaúd-Arábia költségvetése bírja tovább az alacsony olajárakat, vagy esetleg Oroszország? Ha az orosz elnök veszít népszerűségéből a nehéz gazdasági körülmények miatt, akkor az ország hajlamosabb visszavágni kitermelését a magas olajár érdekében? És mi van, ha megígéri, de nem teszi, ahogy ez a vád többször elhangzott már az elmúlt években? És mi a helyzet az olyan, csőd szélén vagy csődben lévő kőolaj termelőkkel, mint Venezuela? Látható, hogy az OPEC-en kívül és azon belül is érdekellentétek egész hada áll egymással szemben.

Miből indulhatunk ki?

Annak, aki az olajjal akar sikeresen kereskedni, kétségtelenül pontosan ismernie kell a fenti összefüggéseket, és némi jó megérzéssel is rendelkezni kell, hogy eltalálja például, hogy mi lesz egy-egy OPEC találkozó kimenetele. Ettől még azonban nyilvánvalóan vannak rövidtávú, technikai és fundamentális tényezők, amik a világ olajkeresletén és a nagypolitikán kívül is hatást gyakorolnak-ezeket szintén érdemes figyelni. Ahogy azt is, hogy a már említett zöld energia mennyire lesz képes teret hódítani a következő években: lehetséges, hogy a fenti dilemmák eldöntése is könnyebbé válik. De ez sem egyértelmű: a környezetvédelmi szempontoknak például a magas olajár kedvez, hiszen az ösztönzi a nem olajalapú termékek fejlesztését.