Az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság 2014 nyarán indított vizsgálatot annak megállapítására, hogy az Apple amerikai informatikai óriáscég és az ír adóhatóság közötti, adókedvezményről szóló megállapodás sérti-e a szabad versenyt. Az uniós bizottság 2016 augusztusában azt állapította meg, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek azok az adókedvezmények, amelyeket Írország az Apple-nek nyújtott.

A bizottság arról határozott, hogy a nagyvállalatnak 13 milliárd eurót (akkori árakon körülbelül 4 ezer milliárd forint), valamint kamatait kell visszafizetnie az ír államnak. Miután Dublin nem szedte be az elmaradt adót az óriáscégtől, az Európai Bizottság 2017 októberében az uniós bírósághoz fordult. A döntés ellen Dublin és az Apple is fellebbezett. Keresetében a brüsszeli testület emlékeztetett arra: az uniós szabályok tiltják, hogy a tagállamok például tiltott adókedvezményekkel tisztességtelen előnyökhöz juttassanak bizonyos kiválasztott cégeket.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű törvényszéke ítélete szerint Brüsszelnek nem sikerült „megfelelő jogi szempontok szerint bizonyítania”, hogy az Apple gazdasági előnyt szerzett volna az ír adóhatósággal kötött megállapodás révén. A bírák szerint az Európai Bizottság tévesen állapította meg, hogy a feltételezett kivételes gazdasági előny állami támogatás nyújtásának minősült. Az uniós bizottságnak egyebek mellett bizonyítania kellett volna, hogy a szerzett bevétel az írországi fióktelepek által ténylegesen végzett tevékenységek értékét tükrözi.

Noha a megtámadott adóügyi határozatok részben „hiányosak és esetenként következetlenek”, az uniós bizottság által feltárt hiányosságok önmagukban nem elegendőek az uniós szerződések vonatkozó rendelete értelmében vett tiltott gazdasági előny fennállásának bizonyításához – emelte ki ítéletében az uniós törvényszék.