Amikor a főurak Gertrúd királyné megölésére szövetkeztek, így állva bosszút az érdekeiket folyamatosan sértő II. András királyon, akkor az esztergomi érsek véleményét is kikérték. Merániai János azonban a következő üzenetet küldte a legenda szerint: A királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem. A vesszőktől függően kétféleképpen értelmezhető mondat a címadás alapja, és a szituáció is hasonló. Mind kereskedői, mind befektetői szemmel az egyik legérdekesebb kérdés most a magyar piacon, hogy érdemes-e Mol-t venni. Ahogy a királynő megölése, ez is egy igen kockázatos lépés, siker esetén viszont szabad szemmel is jól látható az eredménye. Nézzük meg tehát, hogy hova tehetjük ki a vesszőket!

Külső környezet

A külső környezet megvizsgálásánál 2 tényezőt vennék figyelembe: az egyik az olajipar, mint iparág jelen és közeljövője, a másik pedig a szektortársak teljesítménye.

Olajár

A Mol számára inkább fontos Brent típusú nyersolaj ára 40 dollár körül ingadozik, hónapok óta egy 8-10 dolláros sávban. Az áprilisi mélypontokat már bőven elhagytuk, azonban nagyon messze vagyunk a 2019 végi 68-70 dolláros szinttől. Bár a Mol egy úgynevezett integrált olajvállalat (egyszerre foglalkozik kutatás-termeléssel és finomítás-kereskedelemmel is), az upstream számára most különösen rosszul jön az olcsó olajár. A Mol eddigi termelése körülbelül napi 100 ezer hordó olaj volt, az azeri olajmező megvásárlása nyomán azonban ez idéntől már 120 ezer hordóra nő. Hernádi Zsolt, a Mol-t 2000 óta vezető elnök-vezérigazgató szerint az akvizíció szükségességét az adta, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a Mol működése. A Mol ugyanis eddig jellemzően a finomítói marzsoktól függött nagyobb részben, ami általában ellentétesen mozog az olaj árával. Ebben a koronavírus sújtotta környezetben azonban értelemszerűen nem fog túl sok profitot termelni az olajmező.

Szektortársak

A szektortársak teljesítménye sem túl jó ennek megfelelően, a Mol-t hagyományosan a PKN Orlen lengyel olajipari óriáshoz hasonlítják.

Látható, hogy a Mol árfolyamára valóban szinte megtévesztésig hasonlító grafikont láthatunk, de legalábbis elmondható, hogy nem cégspecifikus a Mol hanyatlása, hanem szektorszintű problémák is szerepet játszanak benne. Egyébként nagyjából hasonló árfolyamgrafikont lehetne mutatni az Exxon Mobil, vagy a Shell esetében is, legalábbis tendenciájában: márciusi beesés, kisebb felfelé korrekció a túladottságból, majd pedig lefelé csorgás hónapokon keresztül.

Teljesítmény

A Mol legutóbbi, 2020 első félévéről szóló jelentését érdemes elővegyük, hogy pontos képet kapjunk a Mol mutatóiról. Ebben minden benne van: hirtelen összeesés, majd pedig májustól kezdődően lassú javulás, már ami a járványhelyzetet és a korlátozó intézkedéseket illeti.

A kutatás-termelés (upstream) eredménye az előző év azonos időszakához képest 41 %-kal csökkent. Az ok gyakorlatilag az olajár jelentős esése, ezért ebből a szempontból az a kérdés, hogy mikor talál magára a fekete arany árfolyama; ez azonban az elnökválasztástól kezdve az orosz belső hatalmi játszmákon át az újabb korlátozó intézkedésekig és az OPEC viselkedéséig rengeteg dologtól függ, amire a Mol-nak semmi ráhatása sincs.

A downstream, azaz a finomítás-feldolgozás szintén nagyon rossz félévet zárt, év/év összehasonlításban 37 százalékkal csökkent a szegmens által elért EBITDA. (Az EBITDA közkedvelt mutatószám a Mol esetében, a menedzsment is eszerint a mérőszám szerint fogalmazza meg célkitűzéseit). Az ok ez esetben a finomítói marzsok szűkülése, ami egyébként egy régóta tartó folyamat-utaltunk rá, hogy emiatt is vásárolt olajmezőt a Mol, hogy a downstream túlsúlyát csökkentse.

A finomítói marzsok mint látható, folyamatosan csökkennek gyakorlatilag, a január-február-március-április hónapokban tapasztaltaknak gyakorlatilag a közelében sem tartózkodik az érték, így nem meglepő a finomítás-kereskedelem ilyen jelentős visszaesése sem. Június hónapban még negatív is volt a finomítói árrés, azt pedig még a féléves jelentés tartalmazza.

A gáz midstream javítani is tudott tavalyhoz képest, ez egéybként is egy nem túl sok pénzt termelő, de stabil szegmense a Mol-nak. Nagy változás a továbbiakban sem látszik.

Ami a legérdekesebb lehet, hogy a fogyasztói szolgáltatások 6 %-os bővülésre voltak képesek egy olyan negyedévben, amikor hosszú hónapokig nem a benzinkúton ülés és fogyasztás számított a leginkább felelős állampolgári viselkedésnek. Ha 1 éve valaki azt mondja, hogy majdnem annyi EBITDA-t képes termelni a fogyasztói szolgáltatások szegmens, mint a downstream, akkor valószínűleg senki nem hisz neki. Látható, hogy nem volt túlzó a menedzsment várakozása arra vonatkozóan, hogy még jelentős potenciál van ebben a szegmensben. Érdekes lehet ugyanakkor megjegyezni azt is, hogy önmagában még mindig nagyon kicsi részét teszi ki a tevékenységnek, csupán erre építeni tehát nem lehet.

Az egy részvényre jutó eredmény -76 forint a tavalyi 176 forint után, amit értelemszerűen nem kell magyarázni egy Mol részvényes számára sem.

Technikai elemzés

Technikai szemmel nézve a Mol dupla aljat fogott a napokban, és innen pattant fel. Az RSI indikátor is a fontosnak számító 50-es érték fölé került, ami szintén a negatív trend törésének egyik jele lehet. Vélhetőleg ideális forduló ez, ha a nemzetközi környezet is támogató, illetve hosszabb időtávokon (havi, hetes) nézve igen túladott már az árfolyam a hónapok óta tartó lecsorgás következményeként.

Mit szól ehhez a menedzsment?

Az árfolyam jelentős esésére lehet a reakció a pénteki bejelentés, mely szerint az Igazgatóság (a közgyűléstől átvett jogkörben) 40 millió darab saját részvény vásárlását tette lehetővé. Ez jelentős felhajtó erő lehet, a tegnapi kereskedésben láthattuk is. Illetve, ha 2022-ig eléri a 3050 forintos szintet a Mol árfolyama, akkor a vezetőség jelentős mennyiségű részvénnyel gazdagodhat-így próbálva érdekeltté tenni őket a magas árfolyamban.

Mindezek tükrében egyértelmű, hogy alul értékelt a Mol, azonban az alacsony árfolyamnak azért okai is vannak szép számmal. Amíg a finomítói marzsok, vagy pedig az olajár nem emelkedik jelentősen, addig vélhetőleg az eredmények sem lesznek szebbek. A vesszők kitevését természetesen az Olvasóra bízzuk, remélhetőleg közelebb kerültünk ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk arról, hogy mi személyesen hogyan értékeljük a magyar olajmultit, mint befektetést.