MNB – Használtlakás vásárlásra megítélt hitelek összege rekordot döntött
A Magyar Nemzeti Bank ma publikálta a bankok lakáscélú hitelezéséről szóló
júliusi adatokat. „Az Új otthonteremtési támogatás hatása a felújítási hiteleken
még nem érezhető, de a használtlakás vásárlási hitelek ismét a korábbi
csúcsok közelében zártak, és ez kihatással lehet az otthonfelújítási támogatás igénylésére is” – mondja Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
Nem az otthonfelújítási támogatás indította a hullámot
Még nincs érezhető hatása a kormány legújabb otthonfelújítási támogatásának a
banki hitelezésben. A Magyar Nemzeti Bank ma publikált adatai szerint júliusban a
korábban látható trendeknek megfelelően kismértékben emelkedett a bankok által felújításra nyújtott hitelek összege. „Ez még nem lehet az új otthonfelújítási támogatás eredménye, mert a rendkívül összetett pályázati folyamat miatt júliusban még nem lehettek jóváhagyott banki hitelek ebben a rendszerben” – mondja Juhász Attila az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
„Ugyanebből az okból még az augusztusi adatokban sem számíthatunk érdemi
emelkedésre a felújítási célú hiteleknél, de szeptemberben és az azt követő
hónapokban már igen, hiszen a támogatás nagyjából felét (a régió, illetve a
hitelfelvevő jövedelmétől függően épületenként a 6 milliós támogatási keret 42, 50,
vagy 58 százalékát) kamatmentes hitelként nyújtja az állam” – mondja Juhász Attila.
A felújítási hitelek mellett újra rekord magasságban zárt az egy hónapon belül
jóváhagyott használtlakás vásárlásra nyújtott hitelek összege is (108 milliárd forint).
Juhász Attila szerint azonban ez csak nominálisan rekord közeli eredmény, reál
értelemben még nem értük el a 2021-es rekord szinteket, ennek tulajdonítható, hogy
a használtlakás piacon továbbra sem tapasztalható az akkori pezsgés és az
általános áremelkedés.
A felújítási hitelezés mértéke (4,7 milliárd forint júliusban) továbbra is elmarad az
elmúlt három év kiemelkedő időszakaitól: 2021-ben és 2022-ben is voltak olyan
hónapok, amikor az ilyen célra megítélt hitelek összege havonta meghaladta, vagy
megközelítette a 10 milliárd forintot. „A magyar felújítási piac mindezek fényében
messze elmarad a teljesítő képességének korlátaitól. Remélhető, hogy az új
otthonfelújítási támogatás 108 milliárd forintos kerete idővel ennél komolyabb
változást hoz a piacon, erre azonban a jelek szerint még várni kell” – mondja Juhász
Attila.
Újabb pályázatok indulnak
A szakértő szerint a támogatásról sokan gondolták, hogy a 2023-ban elmaradt
felújítások, illetve a rendkívül kedvező konstrukció miatt a keret gyorsan kimerül
majd, erről azonban nincs szó. Az Újház Zrt. országos tanácsadó csoportja mintegy
1000 pályázatírási folyamatot indított el az elmúlt hetekben, ennek tapasztalatai
alapján pedig az látják, hogy a sikeres pályázás az érintettek (megrendelők,
energetikusok, kivitelezők, építőanyag kereskedők, bankok és pályázatírók) nagy
száma miatt kifejezetten nehéz feladat.
Emiatt lehetséges, hogy az első két hónapban a teljes támogatási keret kevesebb
mint negyedére érkezett az érintett pénzintézetek MFB pontjaira igény, és az
elbírálás során ezeknek a kérelmeknek a többsége is hiánypótlásra szorul majd.
Emiatt ma még van ideje mindazoknak, akik most kezdenek el 1990 előtt épült
családi házak energiahatékonysági beruházásain gondolkodni, de számítani kell rá,
hogy a kérelmek befogadása idővel felgyorsul.
A pályázati tanácsadó csapat tapasztalatai alapján elmondható, hogy egy átlagos
pályázathoz legalább 20 féle különböző dokumentumot kell benyújtani, jellemzően
70-80 oldalas terjedelemben. Ennek beadása sem megy zökkenőmentesen, egy
késznek gondolt pályázati csomag átvétele ma még 1-2 órát vesz igénybe az MFB
pontokon, de ez az idő a kialakuló rutinok miatt egyre csökken.
Bonyolítja a helyzetet, hogy – ahogy az várható is volt – a pályázók jelentős része
egyszerre több energiahatékonysági beruházást akar elvégezni, ezért bonyolultabb a
tervezés, és több kivitelezővel kell szerződni. Az Újház tanácsadó csoportjával már
együttműködő 1000 pályázó 59 százaléka szeretne homlokzati hőszigetelést
elvégezni, 57 százalékuk cserélné ki a nyílászárókat, 48 százalékuk akar fűtés
korszerűsítést, 37 százalékuk pedig födém szigetelést megrendelni. Ezek különböző
szakterületek, sokszor nem egy fővállalkozóval kell szerződni, és az építőanyag
beszerzés is gondot okozhat, mert csak a kulcstermékek támogathatók, ezek listája
pedig a mai napig folyamatosan bővül.
Az Újház pályázatíró szolgáltatására már több ezer potenciális ügyfél regisztrált, az
általuk kitöltött kérdőív alapján az látszik, hogy az érdeklődők több más beruházást is
szeretnének összekapcsolni a támogatható energiahatékonysági munkákkal, olyan
típusú munkákat, amelyek nem elszámolhatóak a programban, ellenben ezeket önerőből természetesen meg tudják oldani. A legtöbben (49 százalék) tetőfelújításban, burkolatok felújításában (41 százalék), ereszcsatorna cseréjében
(40 százalék), gondolkodnak.
Még egy lehetséges ok
Ugyancsak jellemző tapasztalat, hogy az építőipari kivitelezők nincsenek
hozzászokva a szigorú adminisztratív elvárásokhoz. „A kereskedésünkbe
rendszeresen betérő kivitelezőktől gyakran halljuk, hogy elveszettnek érzik magukat
a pályázati feltételrendszerben, emiatt létrehoztunk egy olyan ingyenes támogatási
szolgáltatást, ahol segítjük a szakembereket eligazodni az eljárási rendben. Gyakran
halljuk, hogy ők nem adminisztrálni, hanem dolgozni akarnak” – mondja Juhász
Attila. Folyamatosan bővül az ÉMI oldalán a regisztrált kivitelezők listája, amely azért
is fontos, mert ezek a vállalkozók akár a projekt 75%-át is lehívhatják előlegként. Az
Újház tapasztalatai alapján, az ügyfelek nagyságrendileg 2/3 részének nem áll
rendelkezésére a teljes beruházáshoz szükséges anyagi erőforrás, így jelentősen
felértékelődik az pályázati előlegnek a szerepe.
Folyamatosan bővül azon építőipari kulcstermékek regisztrációja az ÉMI felületén
amelyek elszámolhatóak a programban, de ennek a folyamata hosszadalmas, hiszen
nem elég egy céget, vagy egy termékcsoportot regisztrálniuk az építőanyag
gyártóknak, hanem lényegében minden terméket (méretek szerint is külön-külön) be
kell vinniük a rendszerbe.