Mi is az a kockázat?

Ha hosszútávú befektetésen törjünk a fejünket érdemes átgondolni először, hogy milyen kockázatot vagyunk hajlandóak elfogadni. Miután ezt meghatároztuk, következő lépés a megfelelő eszközosztály kiválasztása. A részvényeket a magas kockázati csoportba soroljuk, mert hozam rátájuk és kockázatukat nem tudjuk olyan pontosan előre jelezni, mint egy állam vagy nagyvállalat kötvényét. A befektetési alapok közül már van olyan, mely alacsony kockázati besorolású, de ennek ellenére a portfolió részét alkotják bizonyos részvények.

MOL és OTP esete

Amennyiben részvény vásárlás mellett döntünk és nem egy növekedés alapú vállalatot nézünk ki magunknak, akkor érdemes kiszámolni hosszútávon az adott vállalat részvényének várható hozamát és kockázatát. Azért választottuk a MOL-t és az OTP-t, mert a magyar piac két leglikvidebb termékéről beszélhetünk. Erre a tankönyvi megoldás szerint 5 évnyi adatot kell letöltenünk a nap záró árfolyamokból. Azt tudni kell a számításhoz, hogy 250 kereskedési nappal számolunk és ez a világ összes tőzsdéjén elfogadott számítási módszer.

A feladat megoldásában sokat segít a BÉT hivatalos oldala, ahol minden historikus adat elérhető. A hozam számítás egyenlete a több ezernyi adat átlaga plusz egy a 250-ik hatványra emelve. A kockázat számítás hasonló képpen működik, csak a végén egy gyökvonást végzünk a 250-ből. Az így megkapott számot a lenti ábrán szemléltetjük.

A két részvény választása esetén létrehozhatunk egy portfoliót, melynek így néz ki: