A Budapesti Értéktőzsde három szekcióra bontja részvényeinek a besorolását. Sorrendbe a prémium kategória vezeti a rangsort, amit a standard követ és a „T” zárja. Érdekessége a „T” kategóriának, hogy összesen 2 instrumentumot tartalmaz, a Finextet és az UBM-et. A mai cikkünket szintén három fő csoportra bontottuk, de nem ezen besorolások szabályait követve. A teljes kategória szerinti besorolás itt látható. Az izgalmakat fokozza, hogy ebben ahónapban várható egy IPO, a DM-KER fog piacra lépni.

Nagy papírok

Ezen papírokról jellemzően minden honfitársunk hallhatott már élete során. Ennek oka, hogy a médiában való relatíve gyakori szereplésük és a befektetők általános figyelme miatt ezek a népszerű papírok. Forgalmi értéket figyelembe véve sorrendben az OTP, Richter, MOL és a Magyar Telekom.

Ezekkel a papírokkal azért lehet nemzetközi szinten is jól kereskedni, mert volatilitásuk utat enged a technikai elemzésre épülő spekulációknak. Emellett kellő mennyiségű hír is érkezik róluk, így a fundamentális befektetők is könnyedén tudnak döntést hozni velük kapcsolatban.

A hosszútávú befektetéseket preferáló közönség számára szintén érdekesek lehetnek. Mind a három vállalatról elmondható, hogy kellően régóta üzemelő és stabil szektorban működnek. Likvidításuk és pénzügyi tartalékaik biztosak. A növekedési potenciált sok féle különböző elemzési módszerrel lehet elvégezni, de mind a négy vállaltban van mozgástér a pozitív irányba.

A cégek

A MOL korábbi értékéhez képest jelentősen alacsonyan helyezkedik el, így hosszútávon érdekes figyelni. Az egy részvényre jutó árbevétele 8200 forint volt az előző évi jelentésben, míg a nettó haszonkulcs 4,24 százalék. A cég jelenlegi P/E rátája 5,16, ami az év elején még 9 felett volt. A Richterre az amerikai a Jeffries befektetési ház hozott ki 8000 forintos célárat. Az ő hátrányuk, hogy árbevételei legnagyobb részét egyetlen gyógyszer adja, melynek fejlesztik a versenytársát. Az OTP korábban hosszú ideig tartotta a 12000 forint feletti árfolyamot és a 16 ezerről történő zuhanása óta nehezen kapaszkodik vissza. Az OTP P/E rátája hasonló a MOL-hoz, de különbség, hogy nettó haszonkulcsa tízszerese, 42 százalék.

Ezen részvények hozama – jó beszállási pontok és kellően aktív portfolió menedzselés mellett – a magyar értékpapír piac legerősebb elemei tudnak lenni mind biztonság, mind hozam szempontjából.

Közepes vállalatok

A BÉT-en megdöbbentő számszerinti differencia van a négy nagy vállalat és az összes többi cég kapitalizációja, volatilitása és likvidítása között. A közép- és kisrészvények ebből a szempontból nincsenek külön választva. 2014 óta a BUMIX index követi az árfolyammozgásukat. Ilyen a vállalatokkal találkozhatunk a hétköznapjainkban is, valamint a alkalmanként a hírekben is hallhatunk róluk, de a kapitalizációjuk és kereskedési forgalmuk nem éri el azt a szintet, ami miatt nemzetközi kereskedők, vagy éppen befektetési alapok tömegével megbízhatónak tartanák. Ennek szemléltetése a BUX súlyozási arányában meglévő gyengeségük.

Az index értékét kevésbé befolyásoló papírok azért tekinthetők nagyobb kockázatú részvénynek egy befektetési alap számára, mert a BUX-ra épített termékek, – BUX határidő vagy BUX ETF – hozamrátája alig lenne befolyásolva abban az esetben, ha például az Autowallis egy nap alatt 1000 százalékot emelkedne.

BUMIX

A BUMIX-ben ezzel szemben a közép vállalatok viszik el a súlyozás jelentős részét, míg a kisvállalatok kapják a kisebb szerepet. Ahogy a lenti grafikon is mutatja, ennek az indexnek jóval egyenletesebben van diverzifikálva a súlyozása, ezáltal egy BUX-ban szinte súlytalan részvény itt akár 10 százalékot is képviselhet.

A köznyelvben az angol mid-cap megnevezést viselő részvények árfolyamainak volatilitása alacsonyabb, így a kereskedési döntések meghozásakor javasolt figyelni az ajánlati könyvet is, mert az árfolyam grafikonja olykor képes egyenes vonalként vagy furcsa alakzatként megjelenni. Az ilyen papírok kereskedésénél nagy befolyásoló tényező az adott vállalatban szerzet személyes ismeret és a hírek logikai összekapcsolása.

A cikk írásakor leginkább az ilyen méretű vállalatokra szerettem volna felhívni a figyelmet, mert racionális befektetési lehetőség van ezekben a papírokban rövidtávon. Egyesekben hosszútávon is, de egy esetleges forgalom növekedéssel a teljes magyar gazdaságnak segítséget adhatnának az újonnan tőzsdére lépő vállalatokkal történő részvény tranzakciók. A könnyebb megértés érdekében ilyen különbségek vannak a részvények forgalmaiban: míg az elmúlt 30 nap átlagos napi forgalma a Richter esetében meghaladta a 2 milliárd forintot, addig a CIG Pannonia 23 millió forint volt, és az Autowallis-é nem érte el az 5 milliót sem.

Fejlődés

A vállalatok fejlődési potenciálja eltérő, mert az itt szereplő vállalatok érettségi szintjét tekintve már kifejlett állapotban jutnak el a BÉT-re, de akadnak kivételek. Van olyan cég amely az elmúlt 5 évben hihetetlenül kalandos utat tett meg, de az elmúlt időszakokban csökkenő trendet mutat. Az említett cég az OPUS, melynek papírjai óriási lökést kaptak 2017-ben.

A közepes méretű vállalatok részvényeit jellemzően hazai szolgáltatóknál érdemes kereskedni és nem építenek rájuk CFD termékeket a különböző megbízhatóságú, ciprusi bejegyzésű brókercégek. Nagy előnyük, hogy egy nagyobb hírre azonnal reagálnak és a magyar közéletben jártasabbak könnyen juthatnak információ morzsákhoz. Az ajánlati könyv itt még olyan tempóban változik, hogy lekövetése nem igényel speciális képességeket. Nagyobb összegű tranzakciókkal lehet mozgatni az árfolyamot és itt a nagyobb összeg a blue chip papírokhoz képest szignifikánsan alacsonyabb.

Kis papírok

A közép és kis vállalatok közötti különbségre nincs egy szabályos határvonal. Persze a nagy papírjaink jogi értelemben ugyan olyan prémium papírnak minősülnek, mint a közepesek, de a vannak még kisebbek. Az ilyen cégekben sokszor több napig, hétig, hónapig, de esetenként évekig nincs semmilyen forgalom, így likvidításuk a nullához redukál. Sok olyan standard besorolású papír is kint van a piacon, melyeknek hiába szeretnénk tulajdonosa lenni, helyzetünk nehézkes. Szélsőséges példaként felhozható a két „T” kategóriás részvény. Közülük a Finext-ben 2010 óta nem történt kötés és míg az UBM 2017 óta tudja üresen tartani a forgalmi rublikát.

Persze vannak olyan cégek ebben a kategóriában, melyeknek rendszeresen vannak kötéseik, és érdekes pozíciókat lehet velük felvenni. A Nordtelekom például a BUMIX kosár legkisebb súlyozású komponense, standard kategóriába helyezkedik el, és cikkem írásakor szerdán délután összesen 223.000 forint forgalomnál tart a papír. Tevékenységét tekintve egy általános telekommunikációs szolgáltató cégről van szó, de a napi grafikonja felettébb érdekes egy ehhez nem szokott kereskedő számára.

Xtend

Az Xtend piacot azért hozta létre az értéktőzsde, mert lehetőséget szeretnének adni olyan kkv-knak, melyek szeretnének részvénykibocsátás utján tőkéhez jutni. Emellett fontos számukra a hosszan tartó növekedési stratégia meghatározása is. Ezen a piacon már tényleg nagyon kevés szolgáltatónál van lehetőség kereskedésre, de sok befektetési alap vásárol az ilyen papírokból, ha a növekedési potencia valós.

Mi az az Xtend hivatalosan?

A BÉT Xtend, a BÉT által üzemeltetett multilaterális kereskedési platform (MTF) a tőkepiacon való nyilvános megjelenés könnyített lehetőségét teremti meg a vállalatok számára alacsonyabb díjak, egyszerűbb feltételek és speciális támogató eszközök mellett. Ezáltal módot ad arra, hogy a vállalatok fokozatosan szokjanak hozzá a tőzsdei jelenléttel együtt járó kötelezettségekhez, transzparenciához.

BÉT

Az Xtend piac sikerességét mutatja, hogy 2018-as indulásakor egy kibocsátóval indultak, de ma már 5 instrumentumot tartalmaz. A következő hetekben az egyik Xtend piaci szereplő, a DM-KER standard besorolású papírrá fog válni, melynek növekedési lehetőségeiről már egy korábbi, IPO-ról szóló cikkünk végén beszámoltunk.