Több mint 2700 méter középfeszültségű szabadvezetéket cserélt földkábelre az MVM Démász Áramhálózati Kft. a szegedi Fehér-tó és a sándorfalvi Új-halastavak területén, a beruházás nemcsak az ellátásbiztonság növekedésével jár, hanem annak környezetre gyakorolt hatása is jelentős – tájékoztatta a cég csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint az MVM Démász Áramhálózati Kft. hálózatfejlesztési stratégiája kiemelt figyelmet fordít a szabadvezetékek földkábeles kiváltására a madárélőhelyekben gazdag területeken. A kábelesítés elsődleges célja az ott költő, táplálkozó vagy vonuló védett és fokozottan védett madarak érdekében létrehozott biztonságos hálózat kialakítása, továbbá a fogyasztók zavartalan villamosenergia-ellátásának biztosítása és a települések közötti hálózaton fellépő üzemzavarok számának csökkentése. A Sándorfalva és a Fehér-tó közötti középfeszültségű szabadvezetékes hálózat jelentős részét a madarak védelme érdekében földkábelekre cserélte az áramhálózati társaság. A projekt három ütemben valósult meg, az egyes ütemek folyamán az MVM Démász modernizálta, illetve biztonságosabbá és környezetbaráttá tette a térséget ellátó középfeszültségű hálózatot. Az elvégzett beruházás során 2759 méter középfeszültségű földkábelt létesített a társaság, mindezzel 5249 méter szabadvezeték kiváltása és elbontása történhetett meg. A földkábelesítéssel párhuzamosan két betonházas transzformátorállomást is beépítettek. A szegedi Fehér-tó és a vele madártanilag egy egységet képező, a beruházás helyszínét adó sándorfalvi Új-halastavak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben helyezkednek el több mint kétezer hektár területen, Csongrád-Csanád vármegyében. A halastórendszer helyén egykor Magyarország legnagyobb szikes tava terült el, azonban vize mára már felhígult a halgazdálkodáshoz szükséges folyamatos vízutánpótlás következtében, szikes jellegét elvesztette, ezzel együtt élővilága is átformálódott. A szikesekre jellemző fajok száma csökkent, helyüket a halastavakra és nádasokra jellemzők vették át, ám így is fontos szerepet tölt be a madarak életében mint a térség legjelentősebb vizes élőhelye. Halastórendszerré történő átalakítása az 1930-as években kezdődött, ezzel egy időben gazdag madárvilága és növényzete miatt országos jelentőségű védett területté minősítették. A helyszín az európai madárvonulás fontos állomása, pihenő- és táplálkozóhelye a vonuló darvak, vadludak és récefélék ezreinek. A beruházás jelenleg az MVM Démász legkiemelkedőbb madárvédelmi fejlesztése – áll a közleményben.