A közelgő lakásbiztosítási kampány kapcsán az Allianz és az MNB is figyelmeztet. A díjemelések mellett egyes biztosítók rejtett szolgáltatáscsökkentéssel próbálkoznak. Az új szabályozás és a verseny élénkülése javíthatja az ügyfélértéket, miközben a piac folyamatosan átalakul

A közelgő tavaszi lakásbiztosítási kampány apropóján sajtótájékoztatót tartott az Allianz Biztosító. A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy az egyre extrémebb időjárási körülmények miatt kiemelten fontos a lakóingatlanok megfelelő biztosítása. A hazai biztosítási piac szereplői és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői biztosítói pedig reggelin tekintették át a piaci fejleményeket. Emellett a szakértők arra is figyelmeztettek, hogy egyes biztosítók a szolgáltatások színvonalának csökkentésével próbálják ellensúlyozni a díjemeléseket – számolt be az MNB a biztosítási helyzetről.

A lakásbiztosítási piac helyzete Magyarországon

Az Allianz Magyarországon több mint 500 ezer lakásbiztosítást kezel, amelyekhez évente 80-90 ezer káresemény kapcsolódik. A károk időbeli eloszlása jelentős eltéréseket mutat: például 2024 szeptemberében mindössze három nap alatt közel 2 ezer kárbejelentés érkezett a társasághoz, főként viharkárok, beázások és szerkezeti sérülések miatt.

Magyarországon a lakásbiztosítások penetrációja 75 százalékos, ami a közép-kelet-európai régióban magasnak számít. Ez a környező országokban kevesebb. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában ez az arány csupán 65 százalék. De Németországban 85 százalék, Ausztriában pedig 80 százalék.

Kockázatok és ügyféligények

Az Allianz 1000 fő bevonásával végzett felmérése szerint az ügyfelek 87 százaléka elégedett a lakásbiztosításával, azonban 60 százalék váltana, ha kedvezőbb tartalmú csomagot kaphatna. Az ügyfelek fele szakértő segítségét venné igénybe a biztosítás kiválasztásában, és sokak számára vonzó lenne, ha a biztosító állítaná össze az optimális csomagot.

A biztosító arra is figyelmeztetett, hogy a megújított biztosítások egy része már nem mindig tartalmazza az alapvető fedezeteket. Ez a gyakorlat valójában burkolt áremelést jelenthet, amely az ügyfelek számára kedvezőtlen változásokat hozhat.

A szakemberek szerint az ügyfeleknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk biztosítási szerződéseiket, különösen akkor, ha élethelyzetük vagy ingatlanuk felszereltsége változik. Például egy lakásfelújítás során beépített speciális üveg vagy új berendezési tárgyak esetén szükség lehet a fedezetek módosítására, hogy a biztosítás valóban teljes körű védelmet nyújtson.

Biztosítói reggeli és az MNB szerepe

A hazai biztosítási piac szereplői és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői biztosítói reggelin tekintették át a piaci fejleményeket. Az MNB bejelentette, hogy kommunikációs kampánnyal készül a márciusi lakásbiztosítási átszerződési időszakra, és kiemelt célként kezeli a verseny további élénkítését. Az új Etikus 2.0 szabályozás várhatóan jelentős hatással lesz a biztosítási termékek ár-érték arányára és a piacba vetett bizalomra.

Az előző évi lakásbiztosítási kampány rekordaktivitást hozott: több mint 640 ezer szerződés mozdult meg, ebből 300 ezer ügyfél váltott biztosítót. Az MNB szerint ez javította a szolgáltatási színvonalat és növelte az ügyfélértéket.

A biztosítatlan háztartások figyelmének felkeltése szintén fontos cél, mivel közel egymillió lakóingatlan továbbra sincs biztosítva. Az MNB hangsúlyozta a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) szerepét, amelyek garantáltan magas szolgáltatási minőséget biztosítanak. Az intézmény a biztosítóktól is aktív kommunikációt és tisztességes versenyt vár el.

Emellett az MNB és a banki-biztosítási szektor közös fejlesztésként létrehozta a DLT Lakásbiztosítási Rendszert, egy blokklánc alapú technológiát, amely megkönnyíti a biztosítások nyilvántartását és hitelfedezeti célú felhasználását. Az innováció célja a bankok és biztosítók közötti információáramlás hatékonyabbá tétele és a jelzáloghitelekhez kötődő biztosítások kezelésének egyszerűsítése.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: Shutterstock