Sehol nincs az megírva, hogy a diétának az önsanyargatásról kéne szólnia, vagy hogy törvényszerűen szigorú, korlátozó étrendet jelentene. A diéta lényege, hogy támogatja az egészséget, mind a testit, mind a szellemit. Utóbbiról talán kevesebb szó esik, ezért érdemes megnézni, miként hatnak az egyes diétatípusok az agytekervényekre.

Mediterrán diéta

Ha körülnézünk Európában, azt láthatjuk, hogy a mediterrán országokban küzdenek a legkevesebben túlsúllyal. Mi lehet a titkuk ezeknek a népeknek? Nos, nem kell sokáig keresgélni a választ: rengeteg halat, valamint friss zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, miközben alig kerül a tányérukra például fehér lisztből készült tészta. A mediterrán diéta tehát a Földközi-tenger partján élők étkezési szokásait veszi alapul, ami az általános egészség mellett az agyra is kiváló hatással van.

Több kutatást is végeztek már a témában, és a tudósok egységesen arra jutottak, hogy az olívaolajban, magvakban és halban gazdag étrend akár 45-50 százalékkal is csökkentheti a kognitív funkciók károsodásának esélyét. Az is megállapítható, hogy a mediterrán diéta javítja a memóriát – így akár az Alzheimer-kór megelőzésében is szerepet játszhat –, illetve támogatja a koncentrációs képességet.

Ketogén diéta

A keto diéta alaptézise, hogy a szénhidrátbevitelt a lehető legalacsonyabbra kell visszafogni, és ehelyett inkább a zsírt preferálni. Ez elsőre talán meglepőnek tűnhet, pedig a feltételezés egyáltalán nem alaptalan. A szénhidrát villámgyorsan kiürül a szervezetből, azaz nem biztosít hosszú távú energiát, ellenben pillanatok alatt visszatér az éhség. A zsírt ezzel szemben a testünk képes tárolni és folyamatosan felhasználni – ezt a folyamatot ketózisnak hívják, innen kapta nevét a keto diéta. 

Ami az agyra gyakorolt hatását illeti, első helyen kell kiemelni, hogy a ketogén diéta képes csökkenteni az epilepsziában szenvedők rohamainak számát. Akkor is érdemes ehhez a fogyókúrához fordulni, ha erősebb fókusz szükséges a tanulmányokban vagy a munkában. És hogy mi kerüljön a tányérra keto diéta esetén? Nos, például marhahús, kókuszzsír, extra szűz olívaolaj, disznózsír, tojás vagy halak.

DASH diéta

A DASH szó az angol Dietary Approaches to Stop Hypertension kifejezés rövidítése, amit magyarra magas vérnyomás megállítására szánt diétának fordíthatunk. Ezt a fogyókúratípust tehát elsősorban a magas vérnyomás megelőzésére vagy visszafordítására fejlesztették ki, rövid időn belül kiderült azonban, hogy az agyi funkciókat is támogatja. Elsősorban azzal, hogy segít a neurodegeneratív betegségek elkerülésében. Ide sorolhatjuk például a demenciát, az Alzheimert és a kognitív hanyatlás más formáit.

A DASH diéta során arra kell ügyelni, hogy minél kevesebb telített- és transzzsírsav legyen az étrendben, illetve a só is kerüljön ki a konyhából, amennyire lehet. Mit ajánlanak ezek helyett? Mindenképp sok-sok zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű kenyeret, barna rizst, de a joghurt vagy a sovány húsok is előkerülhetnek. 

Intermittent fasting (időszakos böjtölés)

Az időszakos böjtölésnek többféle változata is létezik. Ezzel együtt a lényeg mindegyikben ugyanaz: korlátozni az étkezést, és koplalásokat bevezetni a napirendbe vagy a hétbe. Az igen népszerű 5:2 diétánál például ez úgy fest a gyakorlatban, hogy öt napig a megszokott módon kell étkezni, majd két napon át csökkenteni a kalóriabevitelt körülbelül 500 kcal környékére. Az időszakos megszorítás módszer ezzel szemben egy-egy napot oszt fel étkezési ablakokra és böjtöléssel töltött órákra.

Az időszakos böjtölés tehát egyáltalán nem korlátozza, hogy mit lehet enni, pusztán a beosztásra kell odafigyelni. Milyen előnyökkel jár mindez? Ezt a diétát sokan azért választják, mert gyors fogyást eredményez, helyrebillenti a vérnyomást és támogatja a pihentetőbb alvást. Cseppet sem mellesleg fokozza az agyi kapacitást és a memóriát, de a koncentrációs problémák ellen is remekül beválhat.

Nyugati típusú diéta

Nyugati típusú diétának nevezzük azt az étrendet, ami a modern élet velejárója. Vagyis a rengeteg feldolgozott hústerméket, a telített zsírokkal teli ételeket és a tonnányi cukrot, szénhidrátot. Mindezt tetézi, hogy a nyugati étkezési szokások a túlfogyasztásra épülnek, vagyis az emberek sokkal több kalóriát vesznek magukhoz, mint amennyire a szervezetüknek valójában szüksége lenne.

Milyen negatív hatásai lehetnek ennek? A teljesség igénye nélkül például elhízás, csökkenő koncentrációs képesség, magas vérnyomásés cukorbetegség, valamint gyulladások. A hagyományos értelemben vett nyugati fogyókúrának is több árnyoldala van, mert átgondolatlan koplalásra és tudatosság nélküli energiabevitelre épül. Ez hosszú távon fáradtsághoz, dekoncentráltsághoz vezet, de a fizikai és mentális teljesítőképesség is csökkenhet.

Az életmódhoz illő diéta

Az agyi kapacitás növelésére és az első osztályú memóriára, koncentrációra többféle diéta is szóba jöhet: keto diéta, a mediterrán étrend vagy a DASH diéta is.  Mivel mindegyik más és más kívánalmakkal rendelkezik, érdemes alaposan átgondolni, hogy melyik illeszthető be legjobban a napirendbe és az étkezési szokásokba.