A kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatai szerint az ipari termelés áprilisban 2,9 százalékkal csökkent éves összevetésben. Elemzők csupán a növekedés jelentős lassulását várták, 0,4 százalékos bővülést valószínűsítve a márciusi 5 százalékos növekedés után. A kínai ipari termelés utoljára 2020 márciusában, a járvány legelső felbukkanását követően esett vissza. Az áprilisi zsugorodás mértéke pedig a legnagyobb volt azóta, hogy 2020 január-februárjában 13,5 százalékos visszaesést regisztráltak. Az adatok alapját képező felmérésben vizsgált 41 ipari szektor közül 18 teljesítménye nőtt áprilisban. Márciusban még 37 ipari szektor tudta növelni a teljesítményét. Még a legnagyobb növekedést produkáló szektorban is jelentősen lassult a termelés márciushoz

képest: az autóipar új energiával működő járművek termelésével foglalkozó ágazatában áprilisban 42,2 százalékos bővülést mértek, míg márciusban még 121,4 százalékos volt a növekedés üteme éves bázison. Az autóipar egészét tekintve pedig 43,5 százalékos visszaesést regisztráltak áprilisban, ami a zsugorodás gyorsulását tükrözi a márciusi, 4,9 százalékos visszaeséshez képest. A tulajdonosi összetétel alapján bontott adatokból pedig kiderült: áprilisban csak a részvénytársaságok tudtak enyhe növekedést elérni, a magán- és állami kézben lévő ipari vállalatoknál egyaránt visszaesett a termelés. A zsugorodás mértéke a külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében volt a legmarkánsabb. Havi összevetésben a kínai ipar 2,9 százalékkal esett vissza márciusról áprilisra, míg az év első négy hónapjában 4,0 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése a márciusi 3,5 százalékos ütemről áprilisra 11,1 százalékosra gyorsult éves bázison számítva. A visszaesés mértéke nagyobb volt az elemzők által jósolt, 6,1 százalékosnál, és a legmeredekebb volt 2020 márciusa óta, amikor 15,8 százalékos zsugorodást mértek. A csökkenés mértéke különösen jelentős volt a vendéglátóiparban, ahol éves bázison 22,7 százalékos visszaesést mértek áprilisban. A fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 9,7 százalékkal esett vissza a múlt hónapban. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi forgalom 0,17 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az állóeszköz-beruházások értéke 6,8 százalékkal nőtt január-áprilisban éves összevetésben. Ez enyhén alulmaradt az elemzők által várt, 7,0 százalékos növekedéstől, és a bővülés ütemének mérséklődését jelezte az első negyedévben regisztrált, 9,3 százalékos növekedés után. A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások értéke 5,3 százalékkal nőtt az év első négy hónapjában éves bázison – ismertette a távirati iroda.

A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta a márciusi 5,8 százalékról 6,1 százalékra emelkedett áprilisban. Minthogy azonban a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül fest hű képet a valós helyzetről. A kínai kormányzat az idei évre azt tűzte ki célul, hogy 5,5 százalékon belül tartja a munkanélküliségi rátát, miközben 11 millió új, városi munkahelyet teremt. A statisztikai hivatal az adatokat közleményében úgy értékelte, hogy a járvány a gazdaságra csak rövid távon fejti majd ki hatásait, hosszú távon azonban nem változtat a kínai gazdaság fejlődési irányán.

A hivatal ez alapján arra számít, hogy a járvány hathatós megfékezését követően a stabilizáló intézkedések érzékeltetik majd hatásukat, és a gazdaság fokozatosan helyre fog állni. Peking márciusban 5,5 százalékos gazdasági növekedést tűzött ki 2022-re, ám e cél elérése egyre nehezebb feladatnak tűnik a szigorú járványkezelési stratégia fenntartása mellett. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisban 4,4 százalékra csökkentette előrejelzését a kínai GDP idei növekedésére vonatkozóan.