Az európai gazdaság lemaradt a versenytársaitól és vissza kell térnie a növekedési pályára, ehhez a versenyképesség növelésén keresztül vezet az út – mondta Fredrik Persson az Európai Munkaadói Szövetség, a BusinessEurope egy csütörtöki zártkörű sajtótájékoztatón Budapesten.

A 20 millió európai cég érdekeit képviselő és a legnagyobb európai munkaadókat tömörítő BusinessEurope a magyar fővárosban tartja kihelyezett ülését, a magyar uniós elnökség elé időzítve, ahol elfogadnak egy, az európai gazdaság helyzetét értékelő és a gazdasági szereplők javaslatait összegző nyilatkozatot. Fredrik Persson elmondta: örömmel fogadták, hogy az Európai Bizottság új európai versenyképességi megállapodást szorgalmaz, amely csak az első lépés. A budapesti találkozón konkrét javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozók számára, hogy tartalommal töltsék meg a terveket. Hangsúlyozta: a BusinessEurope álláspontja szerint egyszerűsíteni kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terheket és fel kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat.

Az elmúlt öt évben egyfajta „szabályozói cunami söpört végig” a kontinensen, 850 új szabály került bevezetésre, amely versenyhátrányt okoz az európai cégek számára – mondta. A másik fontos cél a stratégiai autonómia növelése, továbbá egy átfogó iparosítási stratégia megalkotása a digitális és zöld célok elérése érdekében. Erős ipar nélkül nincs erős Európa – fogalmazott. Markus Beyrer, a BusinessEurope főtitkára elmondta: Reboot Europe mottó alatt egy szakmai programot indítottak el, amely olyan kulcsfontosságú prioritásokat határoz meg, mint a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelem, a szabályozó környezet javítása, a vállalatok jelentési kötelezettségének enyhítése és az egységes európai piacból fakadó előnyök kiaknázása. Az olyan területeken, mint a távközlés, energetika vagy pénzügyi szolgáltatások a határokon átnyúló szolgáltatások minősége tovább javítható. A BusinessEurope felmérése szerint a magas energiaköltségek jelentik tagvállalataik számára az egyik legnagyobb kihívást.

A pandémia óta az Egyesült Államokkal összevetve tovább nőtt az árkülönbség, ami sok vállalatot arra késztetett, hogy termelését Európából máshova helyezze. A főtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy az uniós elnökségre megfogalmazott kormányzati prioritások nagyon sok pozitív elemet tartalmaznak. A kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok kapcsán Markus Beyrer megjegyezte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, amely összhangban van a kereskedelmi megállapodásokkal, ugyanakkor a tárgyalásos megoldást szorgalmazta. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Lakatos Péter kiemelte: világos értékrendbeli különbség mutatkozik az EU és versenytársai között a szabályozási kérdésekben. Utóbbiak esetében igaz az a megközelítés, hogy több koncepció, kevesebb szabályozás – fogalmazott. A kihelyezett csütörtöki ülésen az energetikai és pénzügyi szolgáltatások kérdéskörének két olyan területét vitatják meg, amelyben az EU versenyképességének javítására van szükség – fűzte hozzá.

A szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozta gazdasági előrejelzését. Az EU 27 országában idén átlagosan 1,2, jövőre 1,8 százalékos növekedést várnak, az euróövezetben 0,9 százalékról 2025-re 1,4 százalékra gyorsulhat a GDP bővülése. Várakozásaik szerint a magyar gazdaság 2024-ben 2,0 százalékkal, jövőre 3,5 százalékkal növekszik.