Tegnap délután jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy újabb intézkedéssel védené a kormány a háztartásokat az elszaladó inflációtól. A benzinárstop és a kamatstop után megérkezett az élelmiszerárstop. Tényszerű, hogy lassítja az intézkedés az inflációs folyamatokat, amire nagy szükség is van, ugyanakkor messziről is szemmel látható mértékben várhatóan nem csökken majd a pénzromlás üteme.

Nem váratlan intézkedés

Bár maga a konkrét bejelentést nem előzték meg várakozások, a benzinárak és a lakossági jelzáloghitelek kamatainak maximalizálása után aligha lehetett már nagy meglepetés a kormány terve. Az október 15-ei  árszintek a következő hat alapvető élelmiszer esetében lesznek érvényesek: búzafinomliszt, 2,8 %-os tej, kristálycukor, sertéscomb, étolaj, csirkemell. Egyértelmű, hogy a legalapvetőbb fogyasztási cikkekre helyezte a hangsúlyt a kabinet. Ezek valóban olyan termékek, amelyek esetében már bekövetkezett jelentősebb áremelkedés, vagy pedig várható ez a folyamat.

A fent felsorolt cikkek összességében sem teszik ki a fogyasztói kosár jelentős hányadát, ami alapján az infláció kiszámításra kerül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által. Kétségtelen viszont, hogy némileg visszavetheti az inflációt, de ezt sokkal inkább a boltok kasszáinál érezhetjük majd, mintsem abban, hogy hirtelen drasztikusan kisebb inflációs adatok érkeznének.

Lehetnek áttételes hatások

Az előbb kifejtettek alapján nem valószínűsíthető, hogy például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) dolga könnyebb lenne az infláció megállítása kapcsán. Mivel egy-egy kamatemelés összehasonlíthatatlanul nagyobb hatással bír a pénzromlás ütemére, mint a most bejelentett intézkedés, nem várhatunk pusztán emiatt változást a monetáris politikában. A forint árfolyama szempontjából sem meghatározó tehát a lépés a jelenlegi információk alapján.

A gazdasági növekedést ugyanakkor még segítheti is a döntés. Azzal ugyanis, hogy több pénz marad a fogyasztóknál az alapvető élelmiszerek megvásárlása után, élénkítheti a keresletet a többi fogyasztási cikk kapcsán. Nagy eséllyel tehát az így megspórolt pénz is a gazdasági körforgás része lesz továbbra is. Ugyanakkor az ármaximalizálás terheit viselő kereskedelmi egység értelemszerűen kevesebb jövedelemre számíthatnánk, ami már kevésbé jó hír összgazdasági szinten is.