Rekordszámú igénylés érkezett a Széchenyi Kártya Program keretében 2025 első félévében. Több mint 264 milliárd forintnyi beruházási célú hitelt kértek a hazai kis- és középvállalkozások. A lendületet az alacsony, évi 3 százalékos kamat és a céges bizalom fűti, miközben a program már a havi 50 milliárdos kihelyezést is túlszárnyalja. A hazai kis- és középvállalkozások egyre bátrabban fektetnek be.

Berobbantak a fejlesztési hitelek a hazai vállalkozások körében. Az idei év első félévében csaknem 8 555 beruházási célú igénylés futott be a Széchenyi Kártya Programon keresztül, összesen 264,7 milliárd forint értékben. A lendület mögött a kamatcsökkentés és a céges bizalom erősödése áll – a magyar gazdaság élénkülésének egyik fő motorja így egyértelműen a kkv-szektor lett – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

A Széchenyi Kártya Program 2025 első hat hónapjában kiemelkedő számokat produkált 23 százalékkal több beruházási igénylés futott be a programban részt vevő bankokhoz, mint 2024 azonos időszakában. A 264,7 milliárd forintos összérték szintén erős növekedést jelent, amit a program rugalmas konstrukciói és a célzott kamatcsökkentések is segítettek.

Minden konstrukció húzott

A program négy beruházási terméke egyaránt növekedést mutatott:

• Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: +61 százalék

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: +28 százalék

• Széchenyi Mikrohitel MAX+: +21 százalék

• Széchenyi Lízing MAX+: +20 százalék

A zászlóshajó-terméknek számító Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ esetében a hiteligényelt összeg 23 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a tavalyi év hasonló időszakának. A konstrukció népszerűsége a csökkentett, évi 3 százalékos kamatnak is köszönhető, amely a vállalkozások számára is kiszámítható finanszírozást biztosít.

Nagyot nőtt az átlagos hitelösszeg is

A kamatcsökkentések mellett az igényelt összegek nagysága is jelentősen emelkedett:

• Az átlagos beruházási hitelösszeg: 29 millió Ft → 36 millió Ft

• A Beruházási Hitel MAX+ esetében: 100 millió Ft → 126 millió Ft

A cégek tehát nemcsak bátrabban igényelnek, hanem komolyabb fejlesztésekbe is bele mernek vágni, köszönhetően az alacsonyabb kamatkörnyezetnek.

A likviditási hitelek is megugrottak

A februári újabb kamatcsökkentés, amikor a folyószámla és forgóeszközhitelek kamata 5 százalékról 4,5 százalékra esett szintén látványos eredményt hozott. Azóta a bankok átlagosan havi 120 milliárd forint értékben kötnek ilyen szerződéseket kkv-kkal, szemben a korábbi 61 milliárdos havi értékkel.

Egyre több cég keres finanszírozást

A keresletnövekedés nemcsak volumenben, hanem ügyfélszámban is látszik. Március óta havonta átlagosan 2450 vállalkozás fordul a Széchenyi Kártya Programot működtető szervezetekhez. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez azt jelzi, hogy a magyar cégek újra mernek tervezni, beruházni, fejleszteni.

A kormány szerint a magyar forrásokat nem külföldön, hanem a magyar vállalkozásoknál és családoknál kell kamatoztatni. Ennek jegyében a Demján Sándor Program részeként életbe lépett kamatcsökkentések és célzott támogatások a hazai kkv-k versenyképességét és méretugrását ösztönzik.

A Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében nem csupán statisztikailag, hanem tényleges gazdaságélénkítő hatásával is bizonyította: jó konstrukciókkal és kiszámítható feltételekkel meg lehet mozgatni a hazai kkv-szektort. Az alacsonyabb kamat, a rugalmas termékpaletta és a céges bizalom kombinációja továbbra is az egyik legerősebb gazdasági támasz Magyarországon.

Címlapkép forrása: Széchenyi Kártya Program