2020-ban 226,3 millió euró értékű kockázati- és magántőkét fektettek be magyar vállalatokba, összesen 236 tranzakció során. 2019-hez képest 15 %-os növekedés tapasztalható a tranzakciók számát tekintve, a befektetett összeget nézve pedig 36%-os.

A befektetések 23%-a kivásárlás-, 22% start-up-, 22% magvető-, 18% növekvő fázisú-, míg 11% késői fázisú vállalatokba irányult.

Ha a piaci statisztika (azaz a hazai vállalatokkal lebonyolított tranzakciók) helyett a magyar kockázati tőkealapok hazai és külföldi befektetéseit vizsgáljuk (szektor statisztika), szintén növekedést látunk. Tavaly 245 befektetést hajtottak végre magyar befektetők belföldön- és külföldön összesen 192,1 millió eurót értékben; ez az összeg 2019-ben 156 millió eurót tett csak ki.

Hasonlóan a 2019-es évhez, a legtöbb befektetést magvető fázisban hajtották végre; 174-et a 245-ből. Start-up fázisban 49-et (245-ből) rögzítettek. A befektetett összegek aránya kiegyensúlyozott képest mutat: 34%-ot start-upok, 27%-ot magvető, 26% növekvő fázisú és 9% késői fázisú vállalatok kapták.

2019-hez képest jelentősen nőtt a magvető és növekvő fázisú befektetések átlagos összege: előbbi 38%-al 293 ezer euróra, utóbbi 72%-al 3,8 millió euróra.

2020-ban a hazai vállalatokkal lebonyolított tranzakciók esetében 2 szektor dominanciája figyelhető meg: a pénzügyi & biztosító szektoré, valamint az információtechnológia és kommunikáció (ICT) területe. Ez a két szektor adja a teljes befektetési érték 52%-át és az összes tranzakciószám 42%-át. A legnagyobb mértékű tranzakciókat az előbb hivatkozott pénzügyi &biztosítási szektorban, illetve a közlekedésben mérték; előbbinél 41, 1, utóbbinál 2 millió euró értékben.

A magyar kockázati tőkealapok hazai és külföldi befektetéseinél a legaktívabb szektor a közlekedésé, ahol az átlagos tranzakció mértéke 2 millió euró volt, ezt követi az energia & környezet iparág a maga 1, 4 millió eurós átlag deal-jével.

Magyar befektetők tavaly 12 kiszállást hajtottak végre összesen 6 szektorban. 4 esetben a management általi kivásárlásra, 3     esetben más magántőke alap felé történt az értékesítésre, szintén 3 esetben leírásra, egyszer zártkörű értékesítésére és újabb 1 esetben pénzügyi intézmény felé történő eladásra került sor.

Magyar vállalatoknak adott hazai és külföldi befektetéseknél 13 kiszállást regisztráltak tavaly, amelyek során a legtöbb exitre az üzleti termékek& szolgáltatások szektorban került sor, míg a kiszállás mértékét tekintve a pénzügyi& biztosítási iparág volt a legaktívabb. Ez utóbbiban került sor az exitek összértékének 73 százalékára, 11, 2 millió euró átlagos tranzakció értékkel.

Míg 2019-ben a magyarországi alapkezelők összesen 619 millió euró értékű forrást gyűjtöttek, addig 2020-ban csupán 156 milliót. Ebből 83, 7 %-ot a KKE régióban, a maradékot egyéb európai országokból vagy ismeretlen helyről.2019-hez képest sokkal aktívabbak voltak az állami és intézményi befektetők, a bankszektor viszont visszafogottabb teljesítmény nyújtott a forrásgyűjtés piacán.

„A 2020-as év az első negyedévi „Covid-sokk” ellenére Európa-szerte erőteljes növekedést mutatott a befektetési piac 2019-hez képest. Magyarország sem volt kivétel, nálunk a teljes befektetett összeg 35% -kal nőtt az előző évhez képest. Ez a növekedés azonban nem a semmiből jön, mert az előző két évben a magyar kockázati alapok 1100 millió eurót forrást gyűjtöttek be

Mivel a befektetési adatok azt mutatják, hogy ezek az alapok még csak kb.  400 millió eurót fektettek be, ezért 2021-ben újabb erős évre számítunk. A korai fázisú befektetések továbbra is dominálják a piacot, a számuk 144-ről 174-re nőtt, míg a késői fázisú ügyletek száma továbbra is alacsony maradt 2019-hez képest.

A hazai befektetők külföldi piacokra történő befektetései elérték a 32 millió eurót, ami majdnem dupla akkora, mint előző évben. Jól látszik, hogy egyre több magyar befektető mer a szomszédos országok piacaira lépni.

2020-ban gyűjtött források összege rendkívül alacsony, ami csak részben magyarázható a Covid-helyzettel és a korábbi évek rekordméretű eredményeivel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanebben az időszakban a nyugat-európai kockázatitársaságok rekordmennyiségű új forrást gyűjtöttek. Még nagyobb a csalódás, ha azt nézzük, hogy ezt a friss tőkét leginkább a állami szervek és intézmények hozták össze. Ahogyan az elmúlt 10 évben már megszokhattuk, sajnos a magánszféra továbbra is szinte teljesen hiányzik a befektetői oldalról.

Általánosságban azt látjuk, hogy a befektetési piac lendületben volt tavaly, arra számítunk, hogy ez kitart idén is. A forrásbevonások terén azonban változásra lesz szükség, különösen akkor, ha a jövőben az állami szereplők esetleg visszavesznek az aktivitásukból.” Weiszbart Zsolt, partner, Day One Capital.