A tőzsdei kereskedés egy igen nehéz műfaj, még akkor is, ha sokan a gyors és könnyű pénzszerzést is látják benne. Fontos, hogy úgy vágjunk csak neki, hogy ismerjük az alapvető fogalmakat, képesek legyünk az eredményes kockázatkezelésre, valamint a tőzsdepszichológia egyes elemeivel is tisztában legyünk. Ha ezeket teljesítjük, akkor viszont valóban van rá esély, hogy komolyabb sikereket is érhetünk el a tőkepiacon. Ebben a cikkben a tőzsdei alapfogalmakba nyújtunk betekintést, valamint a kereskedés gyakorlati elkezdését mutatjuk be. Természetesen mindezt a teljesség igénye nélkül; ugyanakkor jó kiindulópont lehet az összefoglaló a tőzsdézéssel ismerkedők számára.

Tőzsde és kereskedés

Először is a legalapvetőbb fogalom magától értetődően a tőzsde. A tőzsde lényegében egy piac, ahol a tranzakciók végbe mennek meghatározott feltételek mellett a piaci szereplők között. Régebben még személyesen kötötték az ügyleteket a kereskedők, ez ma már legnagyobb részben az internet segítségével történik. A legtöbb tőzsde esetében a szereplőket az elszámolóház (Magyarországon a KELER Zrt.) köti össze, rajtuk keresztül valósulnak meg az adásvételek. Magánszemélyként azonban ezzel nem kell foglalkozzunk, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy a pénzünkből vásároljunk, illetve eladjunk eszközöket. Többféle tőzsde is létezik: a legáltalánosabb az értéktőzsde, ahol értékpapírokkal (kötvényekkel, részvényekkel, egyéb termékekkel) kereskedhetünk, de érdemes megemlíteni az árutőzsdét, ami például az arany, az olaj, vagy a gabonatermékek piaca.

Mivel a tőzsde lényegében valóban egy piac, nem sokkal bonyolultabb a működése, mint egy köztéri piacé. A rendelkezésre álló pénzünkből (ami lehet saját és hitel is) vásárolhatunk különböző értékpapírokat, illetve adhatunk el. A vásárlás az egyszerűbb: ekkor arra számítunk, hogy az adott instrumentum árfolyama emelkedni fog, és magasabb áron adhatunk túl az eszközön. Ez az úgynevezett long pozíció felvétele. Ha mi például 16000 forinton vásárolunk 10 darab OTP részvényt, akkor mi longoljuk az OTP-t, és az árfolyam emelkedésben vagyunk érdekeltek. Lehet azonban az esésre is játszani, méghozzá short pozíció felvételével. Ekkor kölcsönbe kapunk részvényeket, azokat először eladjuk, majd hitünk szerint alacsonyabb áron visszavesszük. Ezután visszaadjuk a részvényt, és a nálunk maradt különbség a nyereségünk. Ma már ez nem ilyen bonyolult művelet, több termék is szolgál arra, hogy az árfolyamesésből is profitálhassunk.

Kereskedés kezdete

Most, hogy megismertük, hogy alapvetően mire fogadhatunk a tőzsdén, érdemes áttekinteni, hogy hogyan is kezdhetünk kereskedni a gyakorlatban. Amire szükségünk lesz, az az, hogy legyen egy értékpapírszámlánk valamely banknál, vagy egyéb befektetési szolgáltatónál. Ezen a számlán kapnak majd helyt a vásárolt eszközeinek. A számlavezetésnek, értékpapírok tartásának általában díja van, ezért érdemes a leginkább kedvező ajánlatot megkeresnünk a szolgáltatók esetében. Innentől már nagyon egyszerű dolgunk van: csak pénzt kell utalnunk az adott számlára, és kezdhetjük is a kereskedést. Fontos, hogyha nem forintban számolt értékpapírt vásárolunk, akkor a devizaváltási költségekkel is számolnunk kell.

Ha eddig eljutottunk, észre kell, hogy vegyük, hogy többféle megbízási típus létezik a vásárlásnál és az eladásnál is. Piaci áras vételről/eladásról akkor beszélünk, amikor az akkor éppen legjobb ajánlaton kötünk üzletet, bármennyi is legyen az. Limit áras megbízás esetén kiválaszthatjuk, hogy mi az a maximális ár, amennyiért vásárolnánk, vagy mi az a minimális ár, amennyiért eladnánk. Ha például az OTP jelenlegi árfolyama 16500, és mi 16200 forintra adunk limit áras vételi megbízást, akkor a rendszer csak akkor fog vásárolni, ha addig süllyed az árfolyam. A limit áras megbízással lényegében beállunk az ajánlati könyvbe, ami a vételi és eladási ajánlatokat foglalja össze, hasonló módon mint ebben a táblázatban.

Érdemes még kiemelni a stop megbízást, ami lényegében egy adott árszint eléréshez kötött piaci áras megbízás. Erről a kockázatkezelésnél értekezünk bővebben.

Eladásnál választhatunk, hogy melyik értékpapírokat értékesítjük a készületünkből. Több lehetőségünk is van, a leginkább gyakran használt a FIFO, azaz, hogy a legkorábban vásárolt értékpapírokból adjunk el először. Ennek elszámolási, adózási jelentősége lehet, ettől a vagyonunk természetesen nem változik. Nagyon fontos rögzíteni, hogyha a fenti módon profitot értünk el, akkor következő évben azt be kell vallanunk az adóhatóság felé, és az összevont árfolyamnyereségünk után 15 % személyi jövedelemadó kell fizetnünk.

Amit vigyél magaddal

Érdemes tehát megjegyezni, hogy a tőzsdézéshez egy értékpapírszámlára van szükségünk valamely szolgáltatónál. Kétféle irányba állhatunk: vagy emelkedésre (long), vagy esésre (short) játszunk az adott eszköz tekintetében. Megbízási típusokból a legfontosabb a piaci áras, valamint a limit áras megbízás, ezek ismerete elengedhetetlen a kereskedés elkezdéséhez. A következő részekben innen folytatjuk a tőzsdézés rejtelmeinek megismerését.