Mi történt a nyáron?

“Több lényeges változás történt az utóbbi hónapokban a lakóingatlanok országos piacán. Az látszik, hogy felerősödtek a korábbi trendek. Más utat jár az új és a használt lakóingatlanok piaca. Az új lakásoknál a korábban kibontakozó lendület tartósnak látszik, a kínálatbővüléssel párhuzamosan az árak is emelkednek, az első negyedévben a hivatalos KSH-adatok szerint több mint 10 százalékos volt az éves drágulás. Ezzel szemben a teljes lakáspiaci forgalom 90 százalékát adó használtlakás-piacon lassult az áremelkedés üteme a koronavírus-járvány előtti tempóhoz képest. Ráadásul országon belül is jelentősen az eltérések. “A fővárosi piaci kicsi elfáradt, a 2019-ig megfigyelhető éves 15-20 százalékos drágulási ütem idén 8 százalékra lassult a kínálati piacon. Ezen belül teljesen más képet fest a Belváros, mivel az V. és VI. kerületben például már második éve csökkennek az árak. A külső kerületekben pedig 10 százalékkal emelkedtek a kínálati árak az elmúlt 12 hónapban. A befektetési céllal vásárlók ezért egyre nagyobb része fordul a fővároson kívül piac felé. Főként az egyetemvárosok és a jelentősebb munkaerő-kínálattal rendelkező, iparilag fejlettebb megyeszékhelyek és térségek jelentik a célpontot. Ezekben a városokban a bérleti díjak nem csökkentek és az árak is jobban emelkednek mint a fővárosban” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: “A nyári hónapok során az is kiderült, hogy szűkült az eladó használt lakóingatlanok kínálata és az adásvételek száma is csökkenő tendenciát mutat. Ez pedig elsősorban azzal magyarázható, hogy a kialakult árszinteket már egyre kevesebb vevőjelölt engedheti meg magának, különösen Budapesten.”  Az ingatlan.com adatait idézve Balogh László elmondta: az érdeklődések száma az idén nyáron 14 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi és 5 százalékkal múlt alul a 2019-es szinttől. A kereslet alakulása is arra utal, hogy több régióban a kínálati árak már a vásárlóerőhöz mérten a plafon közelében vannak.

Korrekciót hozhat a csapdahelyet

Balogh László felhívta a figyelmet arra, ha ez a helyzet tartós marad a használtlakás-piacon, akkor csapdahelyzet alakulhat ki. Magyarországon ugyanis az emberek 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ezért ha kevesebb a vevő a piacon, akkor egy tervezett költözés esetén a meglévő ingatlant egyre nehezebb értékesíteni, míg a következő otthonért egyre többet kell fizetni. Emiatt és az idén bevezetett extra kedvezmények és állami támogatások miatt viszont egyre többen keresik a következő otthonukat az új lakások piacán. Összességében a használt lakások piacát jellemző visszafogottabb kínálat és kereslet miatt idén ősszel tavalyhoz és a 2019-hez képest is alacsonyabb lakáspiaci forgalommal lehet számolni.

Mennyiért kínálják eladásra a használt lakásokat?

Az ingatlan.com kínálati piaci adatai szerint Budapesten a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára szeptember közepén 770 ezer forintot tett ki. Továbbra is az V. kerület a legdrágább, a maga 1,14 milliós átlagos négyzetméterárával. A budai hegyvidéki városrészekben – II. XII. kerületben – közel 1 millió forintnál járnak az árak. A legnépszerűbb lokációk közé tartozó XI. és XIII. kerületben pedig 898 ezer és 867 ezer forintos négyzetméterár jellemezte a kínáati piacot. A legolcsóbban pedig a XXIII. kerületben hirdetik a lakóingatlanokat, ott a négyzetméterár 500 ezer forint alatt marad.

Budapesten kívül

●      Győrben 541 ezer forintért,

●      Debrecenben 527 ezer forintért,

●      Székesfehérváron 520 ezer forintért,

●      Szegeden 458 ezer forintért,

●      Pécsen 384 ezer forintért kínálták eladásra a használt lakóingatlanok négyzetméterét.